ötvösség, aranyművesség: a nemesfémek földolgozása ékszernek, dísztárgynak. Mestere az →ötvös. - A történelem előtti időben kezdődött, s az egyházművészetben is széles teret nyert (→liturgikus felszerelések, →főpapi jelvények). - A m. ~ leghíresebb emléke Károly Róbert felesége, →Erzsébet királyné házioltára. Az 1340/50 k. készült, 40 x 26,8 cm-es, elöl-hátul nyitható, aranyozott ezüst, áttetsző zománcos alakokkal díszített ereklyetartó oltárka főalakja koronás, trónoló Mária, aki éppen szoptatni készül a széles trónuson álló, hosszú tunikás kis Jézust. Mellettük 2 ereklyét tartó angyal áll. Az oltárka szárnyain belül Jézus gyermekségtörténetének jelenetei (Angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, a Háromkirályok, Jézus bemutatása, menekülés Egyiptomba), fent kívül-belül, valamint a keskeny oldalon kívül zenélő angyalok, a fennmaradó lemezeken a 12 ap. és 4 női szt látható. A fő jelenetet keretező pillér szobordísze Ker. Szt János és Szt János evangélista, továbbá 2 vt. diákonus, Szt István és Szt Lőrinc. Az oltárkát 1938: Köln-Aachen vidékéről, újabban Párizsból származtatják. Az óbudai klarisszák birtokába került, akik a török elől menekülve magukkal vitték Pozsonyba (itt említik először 1656: jegyzékbe vett ingóságaik között), majd visszatelepülve magukkal hozták Óbudára. 1782: a rend föloszlatásakor elárverezték, a Batthyány családhoz, majd Frankfurton át Párizsba került, ahol 1900: a világkiáll-on már mint a párizsi Rotschild-gyűjtemény darabja szerepelt. 1962: a New York-i Metropolitan Museum Cloisters gyűjteményében. **