örökvallás, fassio (lat. perennalis fassio): nemesi ingatlanok átruházásáról kötött szerződés, a legfontosabb szerződésfajta a középkori magyar jogban. - Kellékei: 1. Hiteles személy v. →hiteleshely előtt kellett kötni hiteles pecsét alatt, különben csak ideiglenesen volt érvényes. 2. A szerződőknek személyesen v. teljhatalmú képviselők útján kellett megjelenni és akaratukat élő szóval kinyilvánítani. A leírt ~t a hiteleshely részéről föl kellett nekik olvasni és ismert nyelven megmagyarázni. 3. Ha →ősi jószág elidegenítéséről volt szó, föl kellett kínálni mindenkinek, akinek öröklési joga volt rá. A fölkínáláshoz nem volt elég csak az eladási szándékot jelezni, hanem az eladás föltételeit is közölni kellett. 4. Ha magszakadott akart ~t kötni kir. adományként kapott vagyonról, kir. beleegyezést kellett kérnie. **

Eckhart 1946:373.