önzés, egoizmus (a latin ego, 'én' szóból): vícium, amely által az ember cselekedeteinek önmaga a célja. Kísérő víciumai a →kapzsiság, →fösvénység, →irigység, →harag. - Az ~ helytelen, eltévelyedett →önszeretet, mely figyelmen kívül hagyja Isten dicsőségét és a felebarát javát, és mindenben csak a maga előnyét keresi. Ezzel elvágja magát az igazi →közösségtől, végső soron pusztítja önmagát. Az emberi személynek ugyanis lényege szerint közösségi természete van, kapcsolatok hálózatában él, gyarapodik és fejezi ki önmagát, mind a jóban, mind a rosszban. Az ~ magába zárja az embert, lelki betegségekhez (→alkoholizmus, →depresszió, →drogfüggőség) vezet. Ellentéte az →önzetlenség. **