önkormányzat: 1. általános értelemben: →autonómia. - 2. a közigazgatásban választott, a hatáskörébe tartozó ügyekben intézkedő, önigazgató testület. Mo-on 1000-1945: a királyság kezdetétől ~a volt a nagyobb tört-földr. egységeknek (Erdély, Horváto, Szlavónia, Dalmácia); a →bánságoknak (Kucsó, Macsó, Ozora, Szörény stb.); a →vármegyéknek, a →székeknek (jász, kun, székely, szász és egyházi nemesi székek, szepesi tízlándzsások, stb.), a vidékeknek (Naszód, Fogaras), a kiváltságos kerületeknek (Jász-Kun ker., Kikindai ker., oláh ker-ek, stb.), a →szabad királyi városoknak; testületeknek (céhek, ipartestületek, keresk., orvosi, ügyvédi kamarák, stb.), egyetemeknek. - A hazai ~i rendszer alapja és ereje a vm. ~ volt, amit minden zsarnoki rendszer (II. József [Erdélyben 1784, 1786, Mo-on 1785], Bach [1850, 1854], Rákosi Mátyás [1949]) megpróbált fölszámolni. 1950. I. 1-1990. IX. 30: a tanácsrendszer az ~ot megszüntette. - 1990 óta Mo-on a helyi közigazg. élén ismét az ~ok állnak. 88

Rupp Ferdinánd Jakab: Mo. felosztása vm-kre és szolgabírói járásokra. Pest, 1862. - Mo. közigazg. beosztásának kézikv-e. Bp., 1878. - Goszthony Mihály: Horvát-Szlavon- és Dalmátországok autonom alkotmánya, mint a m. államjog különös része. (Jus publicum particulare.) Kapcsolatban Horvát-Szlavon- és Dalmáto-ok vonatkozó autonom alkotmány- és közigazg. törv-einek gyűjt-eivel. Uo., 1892. - Szemnecz Emil: Kath. autonomia. A kath. autonomia múltja, jelene s jövendője és a felekezetek autonom szabályai. Ismerteti. 1-2. rész. Uo., 1897. - Horvát- és Szlavono. autonom törv-einek gyűjt-e. 1-5. köt. és tárgymutató az 1868-1900. évekhez. Uo., 1901-04. - Való Simon: Újabb adalék a pozsonyi társaskáptalani és városplebániai, ill. r.k. autonom hitközs. tp. kegyurasági ügyének megvilágításához. Pozsony, 1903. - Benisch Artúr: Vm. határkiigazítások. Uo., 1938. - Pölöskei Ferenc: Közigazg. és önkormányzat a polg. Mo-on. Uo., 1993. (Tört-tanári füz. 2.) - Európába megy a megye? Pécs, 1997.