🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Ö > önbizalom
következő 🡲

önbizalom: az →önbecsülés társerénye, →bizalom, melyet a személy Istentől kapott értékei tudatában önmaga iránt érez. - Igazságának föltétele az →istenismeret, ill. a valós ön- és értékismeret. Hiánya bizonytalanná, szorongóvá teszi az embert (→kiegyensúlyozottság), s kiszolgáltatja mások uralomvágyának. Eltúlzása viszont →gőghöz és →vakmerőséghez vezet (vö. Lk 18,9-14: a farizeus és a vámos példabeszéde). **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.