Magyar Katolikus Lexikon > Z > zsolozsma imaórái


zsolozsma imaórái: a →zsolozsma részei. – 1. Imádságra hívás: a ~ bev. imádsága (→Invitatorium). Magában foglalja a Nyisd meg, Uram, ajkamat, hogy dicséretedet hirdesse szavam! verset és a 94. zsoltárt, mely naponta hívja a ker-eket, énekeljék együtt Isten dicséretét és hallgassák meg szavát; végezetül arra biztatja őket, hogy várják az Úr nyugalmát. Amikor megfelelőbbnek látszik, a 94. helyett vehető a 99., 66. v. 23. zsoltár is. – Az Imádságra hívás zsolt-át legjobb válaszos formában mondani, →antifónával, melyet mindjárt az elején megismétlünk, majd minden egyes szakasz után újra elmondunk (→antifónás zsoltározás). Az Imádságra hívás helye a napi ~ legelején van, tehát v. a Reggeli dicséret v. az Olv-os imaóra elé kerül aszerint, hogy melyik imaórával kezdődik a nap. Az Imádságra hívás zsolt-a és antifónája, ha nem alkalmas a Reggeli dicséret előtt, elhagyható. A megfelelő helyeken mindig megtalálható, hogy a különböző lit. napokon milyen Imádságra hívás antifónát kell venni. –

2. Reggeli és esti dicséret. Célja és rendeltetése a napkezdet megszentelése, lelkünk és első gondolataink Istennek ajánlása. „Uram, tehozzád könyörgök, hangomat már kora reggel hallod, korán reggel hozzád esedezem és várok” (Zsolt 5, 4–5). Ez az imaóra, amelyet a felkelő nap fényében végzünk, emlékeztet az Úr Jézus feltámadására is, Ő az igazi világosság, minden ember megvilágosítója (vö. Jn l, 9). –  Az Esti dicséretet alkonyatkor mondjuk, amikor a nap lemenőben van, hogy kifejezzük a hálánkat mindazért, amit a nap folyamán kaptunk és ami jót tehettünk. Emlékezünk az igazi alkonyati áldozatra, amelyet Üdvözítő Urunk szerzett az utolsó vacsorán, megalapítva az Egyh. számára a legszentebb misztériumokat. Végül vonatkoztathatjuk az idők beteljesülésekor bemutatott alkonyi áldozatra, amelyet Krisztus az Atyának ajánlott föl másnap, kitárt karral, az egész világ üdvösségéért. Hogy pedig az alkonyatba soha nem hanyatló fényre összpontosítsuk reményünket, imádkozva kérjük, hogy újra ragyogjon fel ránk a napvilág, esedezünk az Úr eljöveteléért, amely meghozza az örök világosság kegyelmét. – A Reggeli és Esti dicséret nyilvános és közös ünneplésére törekedniük kell azoknak, akik közös életet élnek; sőt ajánlatos ezek imádkozása még a világi híveknek is, ha a közös imán részt venni nem tudnának.  – Felépítés: a Reggeli és Esti dicséret a bev. verse: Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Majd: Dicsőség az Atyának... és nagyböjt kivételével: Alleluja. Mindez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül a Reggeli dicséret előtt van. Ezután rögtön a megfelelő himnuszt kell mondani. A himnusznak az a szerepe, hogy az egyes imaórák, ünnepek színezetét megadja meg, s hogy főleg a néppel való imádkozásban lendületet és érzelmi ráhangolódást adjon az imádság kezdetén. –  A himnusz után van zsoltározás: a reggeli dicséretben egy hajnali jellegű zsolt., egy ósz-i kantikum és egy dicsérő zsolt. van. Az Esti dicséret zsoltározása két zsolt-ból v. zsoltárrészből áll, amelyek alkalmasak erre az imaórára és a néppel való imádkozásra, továbbá egy olyan kantikumból, amely az apostolok leveleiből v. a Jelenések könyvéből származik. A zsolt-ozás után egy rövidebb v. egy hosszabb olvasmány következik. A rövid olv. az Isten szavának igazi meghirdetése: így is kell olvasni, ill. hallgatni. Követi a nap v. az időszak v. az ünnep jellegét, külön nyomatékkal emel ki valamilyen szent szöveget, segít megvilágítani egy-egy magvas mondást, amelyre a Szentírás folyamatos olvasása során talán kevésbé figyelnénk fel. A rövid olv. a négyhetes zsolt-beosztás keretében mindennap más és más. – Különösen a néppel együtt végzett ~zás alkalmával tetszés szerint választható hosszabb szentírási olv. Vehető akár az Olv-os imaórából, akár a szentmise olvasmányaiból, főleg az olyan szövegekből, amelyek valamilyen okból éppen nem kerültek sorra. Időnként más alkalmas olvasmányt is választhatunk. Néppel együtt végzett ~zás esetén következhet rövid homília az olv. tartalmának megvilágítására. Az olv., ill. homília után szent csend iktatható be. Hogy Isten szavára válaszoljunk, rövid válaszos ének következik (esetleg elhagyható, v. hasonló jellegű ének helyettesítheti, amelyet a jelzett célra a Pp-i Karnak jóvá kell hagynia). – Ezután jön az evang-i kantikum a maga antifónájával, Reggeli dicséretre Zakariás éneke (Áldott az Úr; Benedictus), Esti dicséretre a Boldogságos Szűz Mária hálaéneke (Magasztalja lelkem az Urat; Magnificat). A kantikum után a Reggeli dicséretben a napot és a munkát az Úrnak szentelő Fohászok, az Esti dicséretben a Fohászok v. Közbenjáró imádságok következnek, majd az Úr imája, a Mi Atyánk és a Zárókönyörgés. –  Ha pap v. diakónus vezeti a lit-t, most elbocsátja a népet Az Úr legyen veletek! köszöntéssel, és áldást ad. Majd így folytatja: Menjetek békével! A közösség válasza: Istennek legyen hála! –

3. Olvasmányos imaóra. Célja, hogy Isten népe, főleg pedig azok, akik külön is Istennek szentelték magukat, gazdagabb elmélkedési anyagot kapjanak a Szentírásból és megismerkedjenek a lelki írók legértékesebb írásaival. Igaz ugyan, hogy a szentmisében minden nap helyet kap a Szentírás kibővített olvasmányrendje, mégis nagy lelki haszonnal jár a kinyilatkoztalásnak és a szenthagyománynak az a kincstára, amely a ~ olvasmányos része. – A SC kezdetű zsin. konstitúció rendelkezése szerint az Olv-os imaórát, mely a kórusimádságban megőrzi éjszakai istendicséret jellegét, úgy kell átalakítani, hogy a nap bármelyik órájában imádkozható legyen; kevesebb zsolt-ból és hosszabb olv-okból álljon. A himnuszt tehát az évközi időben a külön ilyen célt szolgáló sorozatból választják azok, akik sajátos jogrendjük értelmében kötelesek, v. dicséretesen maguk kívánják megőrizni e szolgálatnak éjszakai istendicséret jellegét, akár éjszaka, akár kora hajnalban és a Reggeli dicséret előtt végzik azt. Ezek fenntartása mellett az Olv-os imaóra a nap bármely időpontjában végezhető; az előző napon is, a késő esti órákban, az Esti dicséret elmondása után. Ha az Olv-os imaórát a Reggeli dicséret előtt végzik, akkor az Imádságra hívás az Olv-os imaóra elé kerül. Egyébként az Istenem, jöjj segítségemre!... verssel kezdődik, amelyet a Dicsőség, majd az Alleluja követ (Nagyböjt kivételével). Következik a himnusz, amelyet az évközi időben az 58. sz. alapján a napszaknak megfelelően választunk v. az éjszakai sorozatból v. a nappali sorozatból. Ezután a 3 zsolt. köv. (v. hosszabb zsolt. részekre osztva). A húsvéti Szt Háromnapon, Húsvét és Karácsony nyolcadának napjain, valamint főünnepeken és ünnepeken külön zsolt-ok vannak, saját antifonákkal. Vasárnapokon és köznapokon viszont a Zsolt-os rész soros napjáról kell venni a zsolt-okat antifónáikkal együtt. Szentek emléknapjain is a Zsolt-os rész soros napjáról kell venni a zsolt-okat antifónáikkal, hacsak nincsen saját zsolt-uk v. antifónájuk. A zsolt-ok és az olvasmányok között átvezető vers (Vers és Felelet) van. Ez adja az átmenetet a zsolt-ozásból az olvasmányok  meghallgatásához. – A két olv. közül az 1. szentírási, a 2. az egyhatyák v. egyh. írók műveiből, v. a szentek életéből való (lectio hagiographica). Minden egyes olvasmányt Válaszos ének követ. A 2. olvasmányt saját válaszos énekével együtt v. a ~skönyvből (Liturgia Horarum) v. a Szabadon választható olvasmányok könyvéből (Lectionarium ad libitum, lásd 161. sz.) vesszük (a 2. olv. rendszerint az Időszaki részben található). A sztek főünnepein és ünnepein viszont saját, a szt-tel kapcsolatos olv. van; ha mégis hiányoznék, az olvasmányt a megfelelő Közös részből kell venni. A sztek emléknapjain is, amennyiben nincs akadálya megülésüknek, a szt-tel kapcsolatos olvasmányt vesszük a soros 2. olv. helyett. A nem nagyböjti vasárnapokon, Húsvét és Karácsony nyolcadának napjain, főünnepeken és ünnepeken 2. olv. és válaszos ének után a Téged, Isten, dicsérünk (Te Deum) himnusz következik, de elmarad emléknapokon és köznapokon. A himnusz utolsó szakasza, a Szabadítsd meg, Uram, néped verssortól végig, tetszés szerint elhagyható. Az Olv-os imaórát általában a napnak megfelelő könyörgés zárja le, majd: Mondjunk áldást az Úrnak! A közösség válasza: Istennek legyen hála! – A római rítus különösképpen azokra van tekintettel, akik ap. munkában fáradoznak: ezért Olv-os imaórája mindig egyformán rövid. Akik azonban a hagyományokhoz híven vasárnap, főünnep és ünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést akarnak tartani, azok Olv-os imaórájának rendje a köv: Végezzék el az Olv-os imaórát az olvasmányok végéig, amint ezt a ~skönyvben találják. A 2 olv. után és a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt vegyék hozzá azokat a kantikumokat, amelyek erre a célra ugyanennek a könyvnek Függelékében találhatók; majd olvassák az evang. szakaszt, amelyhez homília fűzhető, a körülményeknek megfelelően. Majd énekeljék el a Téged, Isten, dicsérünk himnuszt, és mondják el a könyörgést. Az evangéliumi szakaszt főünnepen és ünnepen a sztmise olv. rendjéből vegyék, vasárnap viszont a húsvéti misztérium sorozatból, amelyet a ~skönyv a Függelékben közöl. –

4. Napközi imaórák. A Délelőtti, Déli, Délutáni imaórák célja a napközi tevékenység meghatározott időpontban történő megszentelése. Az időpontok az Úr szenvedésének és az evangéliumhirdetés kezdeteinek néhány eseményére emlékeztetnek. A szemlélődő életet élők, hacsak a külön jog másként nem intézkedik, tartsák meg az ősi lit. szokást, azaz mondják el a 3 imaórát. Ajánlatos ez mindazoknak is, akik lelkigyakorlatokon v. lelkipásztori összejöveteleken vesznek részt. A kóruson kívül azonban, hacsak külön jog másként nem intézkedik, szabad csak egyet venni a 3 imaórából: a napszaknak megfelelőt, hogy így érvényesüljön a munka szünetében végzett napközi ima hagyománya. – A Délelőtti, Déli és Délutáni imaóra felépítése tekintettel van azokra, akik csak egy imaórát vesznek, és azokra is, akik mindhárom imaórát elvégzik. – A Napközi imaóra az Istenem, jöjj segítségemre! verssel kezdődik. Ezt követi a Dicsőség az Atyának, és az Alleluja, majd  az imaórának megfelelő himnusz. Ezután jön a zsolt-ozás, majd a rövid olv. és a párvers. Az imaórát lezárja a könyörgés, és a felhívás és válasz: Mondjunk áldást az Úrnak! – Istennek legyen hála! – Az egyes imaórákban olyanok a himnuszok és könyörgések, hogy a bevett hagyománynak megfelelően a tényleges időponthoz jobban igazodhassunk, és így az idő megszentelése jobban biztosítva legyen. Ezért aki csak egy imaórát mond, azokat az elemeket válassza ki, amelyek az esedékes imaórának felelnek meg. – Kétféle zsolt-rend van: az egyik a soros a másik a kiegészítő. Aki csak 1 imaórát mond, a soros zsolt-okat vegye; aki többet, az az egyik imaórában a sorosakat használja, a többiben a kiegészítő zsolt-okat. – A soros zsoltár-összeállítás a 3 zsolt-t foglal magában, esetleg egy hosszabb zsolt. három szakaszát. Ezeket saját antifónával mondjuk, hacsak nincsen másként jelezve. Főünnepeken, a húsvéti Szt Háromnapon és Húsvét nyolcada alatt saját antifónával a Kiegészítő zsolt-okból 3 zsolt. választandó, hacsak nem kell külön megadott zsolt-okat mondani, v. ha a főünnep vasárnapra esik, amikor is az I. hét vasárnapjának zsolt-ait kell venni. – A kiegészítő zsoltár-összeállítás hagyományosan az ún. zarándokzsoltárokból (119–133.) vett 3–3 zsolt-ból áll. –

5. Befejező imaóra: a nap utolsó imádsága, melyet az éjszakai nyugovóra térés előtt kell elmondani, még akár éjfél után is. Bev. mondatai után (Istenein, jöjj segítségemre! ... Alleluja) lelkiismeret-vizsgálatot kell tartani. Ez közös ünneplés esetén v. teljes csendben történik, v. a Római Misekönyvből vett egyik bűnbánati forma szerint. A megfelelő himnusz után a Befejező imaóra vasárnapi zsolt-ai a 4., 133. és 90. zsolt. A többi napokra olyan zsolt-ok vannak kiválogatva, amelyek elsősorban az Úr iránti bizalmat táplálják. Szabad azonban helyettük a vasárnapi zsolt-okat választani, főleg azok könnyebbségére, akik esetleg emlékezetből szeretnék elmondani a Befejező imaórát. – A zsolt-ok után a rövid olv. következik a válaszos énekkel: Uram, kezedbe ajánlom..., majd antifónájával a Bocsásd el most (Simeon hálaéneke, Nunc dimittis) kezdetű evangél. kantikumot, amely az egész imaóra csúcspontja. – A zárókönyörgés után az egyénileg imádkozó is elmondja az áldást: A nyugodalmas éjszakát... majd egy →Mária-antifóna. –

6. Az imaórák és a szentmise összekapcsolása. Sajátos alkalmakkor, nyilvános v. közös ünneplés esetén az imaórát  és a szentmisét össze lehet kapcsolni azzal a feltétellel, hogy a szentmise és az imaóra ugyanarról legyen. Vigyázni kell, főleg vasárnap, hogy az összekapcsolás ne legyen káros lelkipásztori szempontból. – Amikor a kórusban, ill. közösen elmondott Reggeli dicséret a szentmise elé kerül, a szent cselekmény kezdődhet a Reggeli dicséret a bevezető versével  ás himnuszával, v. (főleg ünnepélyesebb alkalmakkor) a bevonulási körmenethez kapcsolódó Kezdőénekkel és a miséző pap köszöntő szavaival. Mindkét esetben elmarad a mise bevezető szert-a. – Ezután jönnek a Reggeli dicséret zsolt-ai a szokott módon. A zsolt-ok után, lhagyva a bűnbánati cselekményt és a körülményeknek megfelelően az Uram, irgalmazzt is, következik a rubrikák előírásai szerint a Dicsőség a magasságban, majd a miséző elmondja a szentmise könyörgését. Ezt követi az igeliturgia a szokott módon.  Köznapokon a reggel mondott szentmisén az egyetemes könyörgések helyett vehetők a Reggeli dicséret napkezdő fohászai. A szentmise áldozási éneke után hangzik a Reggeli dicséretből az Áldott az Úr ... (Benedictus) az antifónával; majd az Áldozás utáni könyörgés következik és a szentmise szokott befejezése. – Ha a Napközi imaóra, vagyis a maga idejében mondott Délelőtti, Déli és Délutáni imaóra valamelyikének nyilvános végzése közvetlenül előzi meg a misét, a szent cselekmény kezdődhet ugyancsak v. a bevezető verssel és az imaóra himnuszával; ünnepélyesebb alkalmakkor a bevonulási körmenethez kapcsolódó Kezdőénekkel és a miséző pap köszöntő szavaival. Mindkét esetben elmarad a szentmise bevezető szertartása. Ezután jönnek sorra az imaóra zsolt-ai a szokott módon. A zsolt-ok után, elhagyva a bűnbánati cselekményt és a körülményeknek megfelelően az Uram, irgalmazz-t is következik a rubrikák előírásai szerint a Dicsőség a magasságban, majd a miséző elmondja a szentmise könyörgését. Az Esti dicséret a Reggeli dicsérethez hasonlóan kapcsolódik ahhoz a szentmiséhez, amely elé kerül. Főünnepek, vasárnapok és Urunk vasárnapra eső ünnepei I. Esti dicsérete azonban csak az előző napi, ill. szombati szentmise után mondható el. Amikor a Napközi imaóra v. az Esti dicséret a szentmise után következik, akkor a szokott módon folyik a szentmise az Áldozás utáni könyörgésig bezárólag. – Az Áldozás utáni könyörgéshez azonnal kapcsolódnak az imaóra zsolt-ai. A Napközi imaórában a zsolt-ok után, elhagyva a rövid olv-t, azonnal következik a könyörgés, majd az elbocsátás, miként a misében. Az Esti dicséretben a zsolt-okhoz az olv. elhagyásával közvetlenül csatlakozik a Magasztalja lelkem . . . (Magnificat), a maga antifónájával; a fohászok és az Úr imája szintén elmaradnak; majd a zárókönyörgés jön és a nép megáldása. – Szentmise és Olv-os imaóra Karácsony éjszakájának kivételével rendszerint nem kapcsolódhat, minthogy a szentmisének magának már megvan a saját külön olvasmányrendje. Ha azonban kivételképpen szükségessé válik az összekapcsolás, akkor a ~ második olvasmánya és annak válaszos éneke után minden egyéb részt elhagyva kezdődik a szentmise a Dicsőség a magasságban kezdetű himnusszal, ill. a könyörgéssel. –  Ha az Olv-os imaórát közvetlenül a ~ egy másik imaórája előtt mondjuk, akkor az utóbbinak himnusza áttehető az Olv-os imaóra elejére; az Olv-os imaóra végén elmarad a könyörgés és a befejezés, s a hozzácsatolt imaórában elmarad a bev. vers és a Dicsőség az Atyának. **

Zsolozsmáskönyv. Az imaórák liturgiája az olvasmányos imaóra kivételével. Uo., 2008., 3. bőv. kiad. (Általános rendelkezések)