Zára, Zadar, Iader, Tengerfehérvár: város Horvátországban, egy földnyelven az Adriai-tenger partján, →Dalmácia fővárosa, a →zárai érsekség székhelye. – Neve az ősi indoeurópai nyelvre megy vissza, melyben az ieudh szó háborgást, hullámzást jelöl. Ebből fejlődött a gör-lat. Iader, innen került az olaszba Zara alakban. A magyar nyelv ezt vette át, míg a horvátok a lat-ból (Iader) kölcsönözték és Zadar névvé alakították. – Tört. Az illírek előtt ~ ter-én jadernek v. jadrának  mondott, mediterrán népcsoport élt, akik az óindoeurópai nyelvet beszélték. Az illír település, Libur a Kr. e. 9. sz: jelent meg, s a tenger révén kereskedett más közösségekkel. A gör. kolóniák a mai Hvaron megalapították Faros települést, a szárazföldi illíreket azonban nem tudták legyőzni. – Kr. e. 150 k. a ~i ter-et a rómaiak elfoglalták, Kr. e. 48: megalapították a Julia Jader kolóniát, ~t katonai állomáshelyként használták. Jaderben 5 partmenti és valamivel több keresztutca volt, amelyet geometriai alapon alakítottak ki. A ny-i részen állt a főtér, a római fórum. Az 5. sz: a ter. a keleti gótok uralma alá került, elszegényedett, rommá vált. – A kereszténység a 4–6. sz: terjedt el, a 6. sz: ~nak ppe is volt. A fórumtól É-ra új közp-ot alakítottak ki, bazilikát építettek. – 537: ~ a Bizánci Császárság része lett. A 7. sz: szlávok és avarok telepedtek le, ~ újra megerősödött. Az 812-es Aacheni-békében ~ Bizánc része lett, Velence éveken át ostromolta. – 1069: ~ a horvát kirság része. 1105: Kálmán m. kir. seregei vették be. 1116: Velence, 1167: III. István foglalta el. 1181 és 1193: Velence sikertelenül ostromolta. 1202. XI: a keresztesek, 1204: ismét a magyarok, 1243. VI: ismét Velence foglalta el, majd megint m. uralom alá került. – 1313: ~ Velencéhez pártolt, 1345: újra a m. kir-nak hódolt, de 1346. VII. 1: Nagy Lajos kir.  csatavesztése után ~ ismét Velencéé lett. 1357. IV: brentai győzelme után újra Nagy Lajos vette be. – 1396: a domonkosok alapítottak egy-et. 1403. VIII. 5: ~ban koronázták m. kir-lyá a trónkövetelő Nápolyi Lászlót, aki 1409: eladta 100 000 dukátért a várost a →Velencei köztársaságnak, de ~ továbbra is Dalmácia közp-ja maradt. – A 16. és 17. sz: a törökök sokszor ostromolták, ezért a városfalat megerősítették. Ekkor építették fel az új erődöt és az új Szt Márton elővárost. – 1797: ~ a Habsburg Birod. része lett. 1806. II: Napóleon foglalta el. 1813: osztrák és angol katonák megtámadták, XII. 7: az osztrákok bevonultak ~ba. 1916: gimn-ot és Nemz. Múz-ot alapítottak. – 1920: Olo-hoz került, 1921: szabad kikötői jogot kapott. 1943–45: 80%-a bombatámadások áldozata lett. 1947: →Jugoszláviához került. A polgárháború elején a szerbek ~ környékén teremtettek maguknak tengeri összeköttetést, ezt a horvátok 1995: az „Olajbogyó” (Maslenica) hadműveletben felszámolták, 2010: ~ Horváto-é. – Tp-ai: Szt Donát-tp-át a 9. sz. elején Donát pp. építette a róm. fórum köveiből bizánci stílusban. Alaprajza nyolcszög, 3 apszisa és 2 hajója van. – Szegyh-a, a Szt Anasztazia-tp. a 9. sz-tól 1324-ig épült. Szentélyberendezése 13–14. sz-i márványfaragás. Mellékoltárán Szt Anasztazia Konstantinápolyból menekített szarkofágja. – Szűz Mária-tp-a a 11. sz: épült, 1744: barokk építették át. Harangtornyát Könyves Kálmán kir építette, 1105: fejezték be. Mellette bencés apáca ktor van. – Assisi Szt Ferenc-tp-a 1282: épült ~ ny-i végén, Dalmácia legrégibb tp-a. – Az egyhajós Szt András-tp-ot freskói 12. sz-iak. – Az 1632: átépített Szt Simon tp-ban ezüst koporsóban őrzik az ap. csontjait. A koporsó domborművei a ~t meghódító Nagy Lajos kir-t és családtagjait ábrázolják. A koporsót magasba emelő 2 bronz angyalt a tör-öktől zsákmányolt ágyúkból öntötték. **