Zalaszentmihály, Zala m.: plébánia a veszprémi főegyhm. zalaszentgróti esp. ker-ében. – A hagyomány szerint őslakói a 8. sz: Nyitra környékéről telepített szláv ker-ek. A pléb. 1332: már létezett. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, a török időket is átvészelte. 1756: újjáépítették, 1997: felújították. Org-ját (1/8 m/r) 1928: Gerstenengst József építette. A pléb-t 1788: alapították újra. Akv. 1808-tól. Kegyura 1880: a Vallásalap. – Plébánosai: 1476 k. István; 1521 k. Péter; 1554 k. Tamás; 1788: Vasvári Julián OFM, 1792: Horváth Bertalan OFM, 1797: Józsa Adolf OFM, 1811: Sövegjártó Elizeus OFM, 1814–15: Ujházi József adm., 1816: Korontzay József, 1830: Major Teodorik OFM, 1831: Roppai Ferenc, 1832: Fittler Gábor, 1847: Szelmájer Károly, 1848: Mild Mihály, 1854: Fehér József, 1861: Csikász János, 1878: Föőr Pál, 1880: Illés István, 1886: Szarka Antal, 1916: Szabó Imre, 1940: Varga József adm., 1942: Osztermann István, 1947: Szántó Vendel, Metzger Antal, 1975: Péterfai Lajos. 1992-től Búcsúszentlászló, majd Pacsa látja el. – Lakói 1840: 683 r.k., 27 egyéb vall., össz. 710; 1910: 1281 r.k., 4 ev., 39 izr., össz. 1324; 1940: 1542 r.k., 1 g.k., 18 ev., 5 ref., 29 izr., össz. 1595; 1983: 1326 r.k., össz. 1375; 2006: 783 r.k., össz. 1037. – 1948:  tanerős r.k. ált. isk-jában tanuló. **

VEN 1975:195. – MKA 2000:502.