🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > vércsoda
következő 🡲

vércsoda: 1. eucharisztikus csoda, rendszerint a →szentostya vérzése (→bolsenai csoda). – 2. Szt →Januarius vt. († 300 k.)  ampullákban őrzött, beszáradt vérének meghatározott napokon, főként ünnepnapján (IX. 19.) történő „forrása”, azaz friss vérré válása, majd újra beszáradása. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.