városkapu, várkapu: városok és várak védelmének lényeges része. Kezdetben csak bejárat, később a védelmi rendszer része. – Bibiliai időkben a ~ előtti és mögötti szabad terület rendszerint az egyetlen tere volt a városnak, ezért itt gyűltek össze megvitatni a dolgokat, sőt bíráskodni is (vö. Ter 23,18; Rut 4,1–11; Zsolt 127,5); →piac. A különféle kapuknál a régészek ülőalkalmatosságokat is kimutattak. →kapu. R.É.

BL:1910.