válság (gör. krízisz): egy megszokott egyensúlyi helyzet megbomlása. Kibontakozása egyaránt vezethet fejlődéshez v. pusztuláshoz. A gör. szónak eredetileg pozitív értelme is volt: megkülönböztetés, választás, tanúsítás, előnyben részesítés. – A lelki életben is lehetnek ~ok, melyek megtéréshez vezethenek (pl. Szent Antal, Ágoston, Jeromos, Ferenc, Loyolai Szent Ignác stb. életében). Különleges ~okat jelent a bűnökkel való harc és a küzdelem a rossz tulajdonságokkal (bírvágy, közöny, elbizakodottság, hamis alázat, aggályoskodás, vallásos túlbuzgóság, stb). A ~ok megoldásának útja: imádság, határozottság, őszinteség a gyóntatóhoz, alázat és humor, higgadtság, a realitás elfogadása, saját korlátjaink beismerése és elfogadása, megbocsátókészség, a „lelkek megkülönböztetése” és bizalom Isten hűségében és erejében (1Kor 10,13). **

Schütz 1993:222.