világlélek, világszellem: az ember →test és lélek összetételének analógiájára alkotott elképzelés, mely szerint a →világ élő szervezet, s éltető elve a ~. – A ~ gondolata →Platónnál tűnt föl. Követői a ~et az →értelemmel, →Istennel v. az isteni tudattal azonosítják, s →panteizmust v. →pánpszichizmust vallanak. Az objektív fil-ra és a kinyilatkoztatásra alapuló →világkép és →világnézet nem igényli a ~ föltételezését, de vallja a világ értelmes voltát. **

LThK 1993. X:1082.