🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Végh
következő 🡲

Végh György Kandid, OFM (Mezőörs, Győr vm., 1904. jan. 19.–Szentföld, 1984. okt. 3.): misszionárius. – 1928. VIII. 10: lépett a mariánus rendtart-ba. A pesti rendházban sekrestyés. 1936: a kairói (Bulacco) misszióban dolg. r.k.

Miklósi 1936:164.

Végh István (1779.–Esztergom, 1842. dec. 22.): spirituális, szentírásfordító. – A fil-t 1801: Pozsonyban, 1802: Nagyszombatban, a teol-t 1803: Bécsben hallg. 1807: pappá szent., s az Emericanum spirituálisa lett. 1810: Esztergomban beneficiátus. – A Szepessy-féle szentíráskiadásba héberből leford. a Pentateuchust. – M: Bölts Salamon kir. példabeszédeinek világosabb kitétele. Esztergom, 1827. – Oktató beszédei. ěrta F. Fitzjames. Ford. 1–3. rész. Esztergom, 1830. – Kevés szó a Szt Irás új kiadásáról. Uo., 1833. – Egyh. beszédek az esztendőnek minden vasárnapjaira. Pest, 1839. – Világosító jegyzemények Szt Máté evangyeliomjára, mellyekben a történetet mind a négy evangyelistákból kiszedegetve és megegyeztetve, időrendben előmutattatnak, minden egymásba ütközés és ellenkezés nélkül. Uo., 1840.  88

Zelliger 1893:543. – Némethy 1894:1017. – Esztergom vm. 1908:167. – Szinnyei XIV:1041.

Végh Kálmán Mátyás (Pest, 1864. febr. 24.–Feldebrő, 1935. dec. 1.): plébános. – Iskoláit Hajdúszoboszlón, Bpen, Debrecenben és Egerben végezte, ahol papnöv. lett. 1887: pappá szent. Domoszlón, Kálon, Jászberényben, majd Miskolcon kp., részt vett a miskolci Jótékony Nőegylet megalapításában, amelynek titkárává vál. 1893: Egerbe került a tanítóképzőbe, hittan-, ped-, módszertan- és földr-tanárnak, 1896: Csányban, 1900: Ároktőn plnos, Kassán és Erdélyben tartózkodott. Később Tiszadada lelkésze. 1907: az egri katekizmust átdolgozó biz. tagja lett. Nyugdíjazása után Feldebrőn lakott. – Sok szót gyűjtött a M. nyelv szótárába. – Költeményeket, cikkeket írt: Eger (1883, 85), Egri Egyhm. Közl. (1887–1908), Hittud. Folyóir. (1888-tól), Honi Közl. (1888-tól), Népisk. Tanügy (1888-tól), Egri Híradó (1900–05: állandó munk.), Alkotmány (1901), M. Sion (1904), Századok (1905) stb... – M: Ároktő és vidékének tört. Eger, 1904. (Klny. Egri Egyhm. Közl. 1903.). Szerk. és kiad. 1896–97; az egri Tanítsatok c. kat. hitokt. havi lapot. 88

Koncz 1892:244. – Egri Egyhm. Közl. 1905:186. (Babik József: Testvéri kézszorítás ~ ároktői plnossal írói működése 25 é. jubileumán; Ároktőn ünnepelte a mezőkövesdi esp. ker. papsága ~t); 1935:196. (Nekr.) – Heves vm. Bp., 1910:407. – Szinnyei XIV:1044. – Heves m. sajtóbibliogr. Eger, 1972:240. – Puskás 1980:114.

Végh Mária (Szombathely, 1920.–): festő. – Aba Novák Vilmos és Kontuly Béla növendékeként 1943: szerzett képzőműv. és rajztanári okl-et a bpi Képzőműv. Főisk-n. Az ELTE-n művészettörténetet hallgatott, majd beiratkozott a Keleti Akad-ra, ahol Germanus Gyula tanítványaként perzsa nyelvet tanult. Eposz és versillusztrációkat is készített, sőt fordított is perzsa munkákat. Gazdag Erzsi Erdőn-mezőn c. gyermekverseinek illusztrációit készítette, ezek egy kedves kifestőkv-ben jelentek meg. 1965–70: a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának is dolgozott és Nyári vakáció c. fiatalok számára ajánlott rajzos ötleteket, esztétikai cikkeket. Az 1960-as évektől tálakat, ékszereket, medálokat készített tűzzománc technikával. A 90-es évektől nagyméretű, egyedi technikájú faliképekkel foglalkozik, témájuk főként a teremtéstörténet, a Biblia szövegének hű megjelenítése. Újabb munkáit a Szombathelyi Katolikus Továbbképző Intézetnek ajánlotta fel, a festmények az Intézet előcsarnokát díszítik. Művei Fro-ban, Holl-ban és az USA-ban is megtalálhatók.  **

Tóth 1994:99.


Végh Ferenc (Rózsaszentmárton, Heves vm., 1884. aug. 6.–Miskolc, 1967. szept. 1.): plébános. – 1907. VI. 24: pappá szent., Detken, 1909: Jászfényszarun, 1911: Szendrőn, 1913: Törökszentmiklóson kp., 1916: Jászberényben hittanár, 1918: Borsodszemerén, 1922: Fegyverneken kp., 1925: Demecseren lelkész, 1933: Tornaszentjakab, 1933–57: nyugdíjazásáig Sajóvámos plnosa. – Cikkei: Egri Egyhm. Közl. (1906: 181. A mai prédikáció kellékei; 1909: 41. Vallásosság és hazaszeretet; 1910: 83. Vallás és filozófia; 1912: 11. Tapasztalatok az ifj. egyes-ek életéből; 1913: 46. Lehet-e jelentkezni lelkésznél érvényesen a 18 évnél fiatalabb házasulandónak áttérés céljából, házasság előtt? 1913: 86. Mit csináljunk a népszövetségi összejöveteleken? 94. Hozzászólás az „Isten létének mathematikai érvei” c. cikkhez; 1914: 150. A baptisták és a nazarénusok egyh.megyénkben; 1916: Felhívás. [A kat. hittanárok és hitoktatók egyes-ének egyhm-i szervezetébe]; 1919: 95. Néhány szó a könyvestáblákról; 1921: 89. Önképzésünk egy módja; 1934: 152. A családvédelem érdekében; 1938: 135. Az AC szoc. tevékenységének egyik módja) – M: A nazarénusok története és hitvallása. Bp., 1914. (Népiratkák 290.) – Betűjegye: V. F. (Egri Egyhm. Közl. 1912/13) 88

Pilinyi 1943:176. – Schem. Agr. 1945:242. (VI. 27: sztelték), 1963:71. (VI. 24: sztelték) – Puskás 1979:190. – Diós 1999:237. (6247) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Végh Kálmán Mátyás (Pest, 1864. febr. 24.–Feldebrő, 1935. dec. 1.): plébános. – Hajdúszoboszlón, Bpen, Debrecenben és Egerben tanult, ahol 1887: pappá szent. Domoszlón, Kálon, Jászberényben, majd Miskolcon kp., részt vett a miskolci Jótékony Nőegylet megalapításában, amelynek titkára. 1893–: Egerben a tanítóképző hittan-, ped.-módszertan és földr. tanára. 1896: Csányban, 1900: Ároktőn plnos, Tiszadadán lelkész. 1907: az egri katekizmust átdolgozó biz. tagja. Nyugdíjasként Feldebrőn élt. – Tájszavakat gyűjtött a M. nyelv szótárába. – Költeményei, cikkei: Eger (1883, 85), Egri Egyhm. Közl. (1888: 89: A mathuzsálemi kor 1–3. rész; 1889: 200. Lelkipásztorkodástani eset; 1890: 141. A miskolci r. k. autonómia ez é. közgyűlése; 1891: 26. Mily előnyök háramolnak a lelkipásztorra az anyakönyvek pontos vezetéséből? 68. Használjuk föl a népszámlálás adatait; 153. A miskolci r. k. nőegylet; 262. A világnak semmiből való teremtése; 1892: 95. Pléb-i emlékkvek [Historia domus] 1–2. rész; 1894: 17. Az első m. kat. naggyűlés [Bp., 1894. I. 16/17.]; 39. Törőcsik József (1820–1894) Nekr.; 1894: 171. A tp-bajárás és az intelligencia 1–4. rész; 1896:6. A jó pásztor 1–3. rész; 1899: 87. A plnosok mint isk. igazgatók; 1901: 116. A Csörsz Árok és ami a fejénél van [először Végh Kálmán Mátyásként !] 1–3. rész; 183. A Csörsz Árok menti őshalmok; 1902: 72. Aequalis diviso non conturbat fratres [Papi javadalmasok osztozkodásáról] 1–6. rész; 141. Főpásztorunk aranymiséjére; 178. A m. kat. el. hitokt. újjászervezése 1–4. rész; 1903: 25. Hortobágyi apátságaink Zám, Óhat, Szentmargita, Drózó, Tomaj, Zazty 1–10 rész; 1904: 209. és 1905: 12. A különböző betegek különböző módon provideálódnak! 1–4. rész; 22. A plébániai pecsétnyomók és bélyegzők; 30. Jegyesek oktatása. Az életből az életnek 1–6. rész; 200. Az egyházker. gyűlések szabályzati rendje 1–2. rész; 1906: 47. X. Pius p. „Acerbo nimis” constitutiója a hitokt. ügyében 1–4. rész; 86. A mezőgazd. tanítása a papnöveldékben; 199. Nyílt levél a szerk-höz [Bőhm Jánoshoz]; 1907: 21. A merkantil kór; 73. A Család-Lap. [Lelekipásztori kérdések145. A kivándorlás [Amerikába]; 1908: 42. Jus Variadni (s a szerk. megjegyzésével); 76. 3 szabolcsi monostorunk (Bőd, Adony, Beszterec); 1909: 19. A párbérváltság 1–3. rész; 1909: 75. Ker. Szt János szabolcsi prépostsága 1–2. rész; 1910: 33. A rennesi törzsorvos; 1911: 130. A százdi (zazty) apátság első birtoka (Scenholm) 1–3. rész; 1912: 92. A százdi (zazty) apátság Hortobágy nevű birtoka; 1920: 124. Abbatia de Uhod seu Uhat; 1921: 127. Porszemek a bélháromkúti apátság tört-hez; 1922: . Szt Egyed Felnémet melletti apátsága; 1924: 16. A modern tud. igazat ad a Bibliának; 108. „Hortus pro cleribus”; 1925: 138. A pinceműveletek miserubrikai szempontból; 1926: Barokk műkincsek Dormándon; 1930: Szt Imre nevének eredete), Hittud. Folyóir. (1888-tól, 1903: A szokásjogról; 1906: A Genesis kulturája és az ember kulturájának láncolatos összefüggése; 1908: A káplán 1-2. rész); ), Honi Közl. (1888-tól), Népisk. Tanügy (1888-tól), Egri Híradó (1900–05: állandó munk.), Alkotmány (1901), M. Sion (1904), Századok (1905), Kat. Szle (1910: A fekete elefántcsont), stb... – M: Ároktő és vidékének tört. Eger, 1904. (Klny. Egri Egyhm. Közl. 1903/04: 1–8. r.) – Bolgárkertészet. Uo., 1916. (Köztelek olcsó kvtára. VII. 1/2.) (2 kiad. 1921). – Az egri Tanítsatok c. kat. hitokt. havilap 1896. I.–XII: szerk. és kiadója. – Álneve: Végh (Egri Egyhm. Közl. 1890, 92); Végh K. (Uo. 1894). 1900-ig Végh Kálmán névvel, azután ~ teljes névvel írt. 88

Koncz 1892:244. – Egri Egyhm. Közl. 1905:186. (Babik József: Testvéri kézszorítás ~ ároktői plnossal írói működése 25 é. jubileumán; Ároktőn ünnepelte a mezőkövesdi esp. ker. papsága ~t); 1935:196. (Nekr.) – Heves vm. 1910:407. – Szinnyei XIV:1044. – Schem. Agr. 1936:213. – Heves m. sajtóbibliogr. Eger, 1972:240. – Puskás 1979: 190., 1980:114. (+Feldebrő) – Viczián. 1995: 191. (1774.) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.