Villányi Győző (Bp., 1914. febr. 5. – Győr, 1976. júl. 19.): kanonok. – 1938. III. 30: Bpen pappá szent. és hittud. drált. Győrött a Kat. Fiúinternátus, 1939: a kisszemin. előljárója. 1940–65: a Hittud. Főisk. teol. tanára, 1940–61: kvtáros, 1940–61: Győr–Nádorvárosban kp., 1946: kápt. levtáros is, 1950–54: kisegítő a ppi irodában, 1954–65: a győri szemin. vicerektora. 1958–60: Póka Györggyel egyidőben és vsz. u.abban az ügyben 3 hétig fogva tartották. – M: A m. papság valláserkölcsi reformjavaslatai a pozsonyi nemz. zsinaton (1822), kül. tek. Győregyházmegyére. Győr, 1938. (A Pázmány Péter Tud.egy. Egyháztört. Szemin. kiadv. 1.) 88

Schem. Jaurin. 1947: 162. – Havasy 1990: 409. (3 hét fogságban) – Hetényi Varga 1992. I: 321. Arck. – Diós 1999: 240. (6379.)

Villányi (Winkler) Jolán Ella, KN (Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1906. jan. 26.–Csákvár, 1984. márc. 25.): szerzetesnő. – Az óvónőképző elvégzése után 1937. XII. 6: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1940. VIII. 20: tette. Zsámbékon a jelöltmesternő helyettese. – A szétszóratás után 1950 őszétől a zsámbéki csecsemőotthonban ápoló. Utolsó éveiben a csákvári szoc. otthonban élt. r.k.

Villányi (1940-ig Willam) Miklós (Középtúr, Hont vm., 1923. szept. 10. – Kaposvár, 1994. szept. 13.): ogy. képviselő. – A középisk. 1–4 o-át Ipolyságon végezte. 1940–44: az esztergomi érs. tanítóképzőben tanult, kántortanítói, hitelszövetkezet vez-i és leventeokt-i képesítéseket szerzett. 1940-: a →KALOT tagja, elvégezte az érdi népfőiskolát. 1944: Krasznahorkára kinev. tanító, 1944–45: Rabon, Feleden és Jutáson katona. 1946: nem térhetett vissza a Felvidékre, a jákói kat. isk. kántortanítója. 1949-ig a r. k. egyh.közs. eln-e is. 1947. VIII. 31: a →kékcédulás választásokon a →Demokrata Néppárt (DNP) tagjaként Somogy vm ogy. képviselőnek választották. Az alakuló ülésen az egyik körjegyző. Az 1947/48-as költségvetési vitában a közokt. helyzetét kritikusan elemezte; a nevelőképzés reformjára, a tanítók megbecsülésére és anyagi függetlenségére nem látott biztosítékokat a kormányjavaslatot, pártja nevében elutasította. – 1948. VI: az államosítás után, VIII. 2: áll. tanítói állása miatt megállapították az összeférhetetlenséget, ezért illetmény nélküli szabadságot kapott. 1949. II-: független ogy. képviselő. II. 22: a letartóztatás elől több képviselőtársával együtt külf-re menekült. 1949–56: a →Magyar Nemzeti Bizottmány tagja. 1949. II.–1951: egy svájci gyógyszertárban, majd egy gyárban s.munkás. 1951: Kanadába ment, ahol gumi-fröccsöntő munkás, 1989: rajzolóként nyugdíjazták. 1974-től a vancouveri r. k. egyhközs., a Magyar Ház ellenőrző biz. és a m. énekkar tagja. 1989-: a →Kereszténydemokrata Néppárt Intézőbiz. tagja.  88

Ogy-i alman.1947. Bp., 2005. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Villányi (1868-ig Vanicsik) Szaniszló Béla, OSB (Tósokberénd, Veszprém vm., 1847. szept. 9.–Bakonybél, 1898. júl. 12.): apát. – A középisk-t Székesfehérvárt végezte, 1863. IX. 8: lépett a r-be. Pannonhalmi teol. évek után 1869. VII. 27: ünn. fog-at tett, 1870. IX. 29: pappá szent. Tanár 1870: a győri gimn-ban, 1882: ig., 1884: ig. és házfőn. Esztergomban. 1894: bakonybéli apát. Tanügyi és egyháztört. cikket írt, Város- és vm-történetei gazdag forráskutatásokon alapultak. – Fm: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a 16. és 17. sz-ban. Győr, 1882. – Győrmegye és város anyagi műveltségtört-e, kiváló tekintettel a szorgalmi néposzt. társad. helyzetére. 1000–1301. Uo., 1881. – Három évtized Esztergom megye és város múltjából. 1684–1714. Esztergom, 1892. – Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Uo., 1891. – Betűjegye: Tr (M. Pol. 1873). M.I.

Szinnyei XIV:1222. – Schermann 1940:64. – Balogh 1941:97. – PN 1987:103. (797.)