Veszprém, Besprym, Bezprym  (984/986–1032): lengyel fejedelem. – I. (Merész [Chobry]) Boleszláv lengy. hg. (992–1025 fejed., 1025: koronázott kir.) és Judit (957–1025) m. hgnő fia. Apja, Boleszláv 987: anyjával együtt elűzte, hazatértek nagyszüleihez. A nagyfejedelmi ill. kir-i udvarban nevelkedett. Ném. és morva segítséggel többször támadt apja ellen , akinek 1025: történt halála után Fehér Morvaország, 1031–32: Lengyo. fejed-e. Mostoha testvére II. Miciszláv ellen, a lengy. trónért vívott harcban saját lengy. hívei meggyilkolták.  Dom.L.

Wertner 1891-1892. – Pauler I–II.

Veszprém, Veszprém m.: I. Vára már I. (Szt) István idején várispánság és püspökség székhelye volt. A vm. (comitatus) első ispánja 1164 k. okl-ben szerepel. Várszerkezetéből a curialis comes, a hadnagy, a szásznagy, a várjobbágyok és a várnép ismertek. A vár birtokai többnyire Veszprém vm. ter-ére összpontosultak. A tatárjárás (1241) alatt sikeresen ellenállt a támadásoknak. 1276: Csák Péter nádor megostromolta és felgyújtotta, majd 1380: tűzvészben szenvedett jelentősebb károkat. – A 13. sz. végére a vár az új nemesi vm. közp-ja lett. I. Károly király 1313: a ~i ispáni tisztet István pp-nek adományozta. A hivatalt azonban a főpapok folyamatosan csak 1392-: töltötték be. Ettől kezdve a vár, a vm. és a püspökség sorsa szorosabbra fonódott: a pp-ök ~ vármegye (örökös) főispáni c-t (supremus comes comitatus Vesprimiensis) viselték. Főtp-uk a várban álló Szt Mihály szegyh., mely a kk-ban a m. királynék hagyományos koronázási helyszíne lett. – A török hódítás nagy változásokat hozott:

A Székesfehérvár eleste (1543) utáni években még Kecseti Márton pp. (1528–49) próbálta saját költségén védelmezni. A Bakony és a Balaton-felvidék kapuja azonban hamarosan a bécsi hadvezetés és a m. rendek együttműködéseként kiépült új határvédelmi rendszer része és kir. őrséggel ellátott végvár lett. 1546-: I. Ferdinánd zsoldján már m. és ném. katonaság szolgált a várban, pakosi Paksy János és az osztrák Hans Görtschacher kapitánysága alatt. Ettől kezdve őrségének zsoldját másfél évszázadon keresztül többnyire Alsó-Au rendjeinek éves pénzügyi segélyeiből fizették. Maga a véghely a győri főkapitányság (végvidék) egyik kulcsvára lett. – Védőit a 16–17. sz: ált. 200 huszár és 300 hajdú, s változó számú ném. gyalogos, kb. 10 tüzér, a várnagy és a seregdeák alkotta. Főkapitányait jelentős m. nemesi családok (Babócsay, Csáky, Gyulaffy, Hosszútóthy, Keglevics, Miskey, Pázmány, Pethő, Széchényi, Thury, Zichy stb.) adták. Erődítéseit nagyrészt idegen segélyekből és a környék m.  lakosságának ingyenmunkájával jelentősen modernizálták. E munkálatokat a 16. sz: főként itáliai, majd ném. és németalföldi várépítészek felügyelték. Nekik köszönhetően a várról több alaprajz is készült. Ezek közül Nicolo Angelini (1570) és Octavian Leuckhard (1656) munkái emelkednek ki, melyek jól kiegészítik az 1524. é. urbáriumból szerezhető ismereteket. – A végvár többször került a tör-ök és m. vazallusaik fennhatósága alá. Először 1552. VI. 1: Ali budai pasa vette be, s 1566. VI. 30-ig a ~i szandzsák közp-ja. 1593. X. 6–1598. VIII. 4: Kodzsa Szinán nagyvezír hadai birtokolták. 1605. VI. elejétől néhány hónapig a tör. vazallus Bocskai István fejed. m.  és török–tatár hadai szállták meg. 1683. VI. 25–IX: az ugyancsak török vazallus Thököly Imre hadai juttatták közös oszmán–kuruc megszállás alá. 1704: Siegbert Heister gen. és moi főhadparancsnok csapatai foglalták vissza a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához csatlakozott várvédőktől. – ~ végvárrá válása miatt a pp-ök az 1530-as évek végétől a tör. kiűzéséig székhelyüket már a védettebb sümegi várukban tartották; a kirnékat is Pozsonyban v. Sopronban koronázták. A 16. sz. 2. felére a kb. 100 kk-i ktor mind eltűnt, s 600 pléb-ból is csak pár tucat maradt meg. A pp-kel együtt a kápt. is elmenekült (többnyire Egerszegre), s csak 1630: történt visszaállítása után folytathatta a régióban meghatározó hiteleshelyi működését. A várkatonaság nagy része a 16. sz. közepétől már a ref. vallást követte, tp-uk a véghely d-i részén állt. A végváriak rekatolizálásában a knk-ok mellett az 1649–77-ig a várban működő jezsuita misszió játszott szerepet. – A 18. sz. első évtizedei végül mind a vár, mind a ppség tört-ének egyik újabb fénykora lett a végleg visszatérő egyh. intézményekkel és a várfalakra ráépülő barokk épületekkel. Az egykori vár, majd véghely ettől kezdve a m.  katolicizmus egyik fontos szellemi-kulturális közp-ja. – II. A város. 1. Korai tört-ét nevének ny-i szláv eredete világítja meg. Névadója egy Bezprim nevű, vitatott kilétű személy. Vsz. Bátor Boleszló lengyel fejed. 2. házasságából származott, anyja az Árpád-házi leány volt. A férj hazaküldte m. feleségét gyermekével, Veszprém (Bezprim) hg-gel együtt, aki az első ezredfordulón a ~i várispánság első ispánja és névadója lett. A Várhegy korábbi nevét nem ismerjük. Bogyay Tamás feltételezése szerint eredetileg azonos volt azzal az Ortahu nevű birtokkal, ahol 865 elején a salzburgi érs. Szt Mihály arkangyal tiszt. egyh-at szentelt. A Karoling-kori régészeti emlékanyag hiánya azonban ellentmond e feltevésnek. – 2. Az első ezredfordulóra ~ ppi és várispáni székhely lett. A Várhegy körül az Árpád-korban alakultak ki a többnyire egyh. intézményekről elnevezett városrészek: Sárszeg, Szentivánszeg, Szenttamásfalva, Szentmargitszeg, Szentkatalinszeg és a távolabb fekvő Szentmiklósszeg. A városban a kir-i, kirnéi és várispánsági földek adományozás révén fokozatosan a pp., a kápt. és a Szt Katalin ktor birtokába jutottak. Az ispánsági birtokok utolsó darabját (Ispánságerdő) 1392: kapta meg a pp., Szenttamásfalva és Szentmiklósszeg a pp., a többi városrész a kápt., ill. a Szt Katalin ktor birtoka volt. – Szenttamásfalván évente 2 országos vásár volt Szt György és (1503-:) Áldozócsütörtök ünnepén. Vetési Albert pp. (1458–1486) fontos kulturális központtá tette a ~t. – 3. A mohácsi vereség után, a 16–17. sz: a város osztozott a vár sorsában. A kettős királyválasztást követően a vár és a város többször is gazdát cserélt. 1531: a két kir. hívei részéről felvetődött egy közös, ~i ogy. gondolata az ellentétek megoldása végett, azonban az együttes ülésezésből nem lett semmi. A pártharcok folytatásaként 1537: két alkalommal ismét gazdát cserélt ~. A pusztulás mértékét jelzi, hogy egy 1538-as híradás szerint a kápt. épületeken kívül 38 ház volt lakható a városban. – A törökök először 1552. VI. 1: Hadim Ali budai pasa révén foglalták el ~et. 1562-ig a ~i szandzsák székhelyeként dzsámija volt. 1563–1566: a székesfehérvári szandzsák egyik náhijéje (pénzügyigazg. egység) közp-ja. 1566: a vár visszafoglalása előtt a törökök a várost felgyújtották. Tör. uralom alatt volt ~ 1593–1598, 1605, 1683-ban. – A kápt. visszaállításakor, 1630: ~ lakosságának többsége prot., 1629: a várban ref. tp. található, 1693. VIII. 8–9: ~ben ült össze a dunántúli ref. egyhker. zsin-a. – ~ lakossága a 16. sz. első harmadában 2500, a 17. sz. végén kb. 3000 fő. A céhes iparnak a kkortól vannak nyomok, a 16. sz: varga, szíjgyártó és lakatos, a 17. sz:  takács, borbély, szűcs, vízimolnár, csapó, asztalos, bőrcserző, szabó és csizmadia céh jelent meg a forrásokban. – 4. A Rákóczi-szabharc alatt sokat szenvedett a város. 1723-: tized helyett pénzadóval tartozott földesurainak, a pp-nek és a kápt-nak. Biró Márton pp. és örökös főispán ~be költözésétől a vm. székhelye is ~ lett. – A háborús idők elmúltával ~ gyors gyarapodásnak indult. Lakossága 1720: kb. 3500, 1790: 7000, a reformkor utolsó évtizedére 13.000 fő. Kiépült a Temetőhegyen lévő „Tizenháromváros”, a Cserhát és a Jeruzsálemhegy benépesülésével bezárult a várat dél felől körbevevő település. ~ súlypontja emiatt a Vártól d-re fekvő ter-re került. Ekkor épültek föl ~ barokk és copfstílusú épületei, amelyek ma is meghatározzák a belváros képét. Tumler Henrik 1766: hidraulikus vízvezetéket építtetett a várba, amely 1817: már a Piac teret is ellátta vezetékes ivóvízzel. – 1849. VII. 3: egyesült a város nemessége a polgársággal, VII. 16: került sor az első polgármester, Halász György megválasztására. 1869. XII. 16: alkotmányos tisztújítás volt, 1875. I. 4: ~ rendezett tanácsú városi rangot nyert. – Fejlődését megakasztotta a D-i vasút megépülése (1859), amely hátrányosan hatott a város reformkorban kiépült malomiparára, gabonapiaci közp. szerepére. Vasúthoz a város a Székesfehérvár–Celldömölk vasútvonal megépülésével sem jutott, ez ugyanis a város helyett csak az annak határában lévő Jutaspusztát érintette, bár 1896: csomóponttá vált a Győr– ~ –Dombóvár szárnyvonal megnyitásával. 1908: a ~–Balatonalmádi helyi érdekű vonal kiépítésével ~ nagyállomása bővült. 1884: az új Megyeháza, 1896: a városi vízmű, 1908: a villanymű épült meg. 1898-: nyilvános kórháza, 1908-: kőszínháza volt (ez utóbbi az ország első, tisztán vasbeton szerkezetű épülete), 1924: az 1904-: működő Múzeum is saját épületbe költözött. – Lakosainak száma 1869: 12.000, 1912: 15.000. – 1938: adták át a Szent István-völgyhidat, a város képét ma is meghatározó Viaduktot, amely a városon át vezető Székesfehérvár–Graz nemzetközi útvonal része. – 5. 1945-: olyan új ipari üzemek létesültek a városban, mint a Faárugyár, a M.  Ásványolaj és Földgázkísérleti Int. és a Nehézvegyipari Kutató Int. 1949: nyílt meg a ~ iskolavárosi hagyományait folytató Vegyipari (ma Pannon) Egyetem. 1950: államosították és m. kórházzá minősítették át az addigi városi kórházat. 1952: vált szervezetileg önállóvá a korábban a múz. részeként működő könyvtár, amely 1968: már Eötvös Károly M. Kvtár néven költözött jelenlegi helyére, a volt ppi jószágkormányzóság épületébe. – 1956. XI. 1: ~ben alakult meg a Megyei Nemz. Forradalmi Tanács a ~i volt piar. gimn. tanára, Brusznyai Árpád elnökletével, akit 1958. I. 9: kivégeztek; közel százra tehető a ~ből elhurcolt egyetemisták, okt-k és nemzetőrök száma. – Az 1970-es évek elejétől megszüntették a ~–Balatonalmádi vasútvonalat, ezzel a város vasúti megközelíthetősége szenvedett csorbát. A régi Cserhát városrészen új, szoc. városközpont kialakítására került sor. Új lakótelepek megnyitásával valóban a megyeszékhely lett a megye legnépesebb városa. 1958: nyílt meg ~ egyik legismertebb nevezetessége, a Kittenberger Kálmán Növény- és Állatkert. – 1977: a Heim Pál Megyei Gyermekkórházat a m. kórház gyermekosztályává nyilvánították, 1983, 1995: újabb épületekkel bővült a kórház. – 1990 u. a rendszerváltást követően a nehéz- és nagyipari üzemek lassan bezártak. Az EU-hoz történt csatlakozást követően ~, Székesfehérvárral együtt, a Közép-Dunántúli Régió társ-fejlesztési közp-ja lett. Lakossága 1950: 24.000, 1960: 25.000, 1995: 64.000, 2007: 58.000 fő. –

III. Egyházi intézményei 1001–1526: 1. →veszprémi _nbsp;püspökség. – 2. Templomok: ~ várában felépült a Szt Mihály tiszt. szentelt székesegyház és a Szt György-kápolna. Árpád-kori pbtp-a volt: Becket Szt Tamás-, Szt Miklós-, Antiochiai Szt Margit-, Ker. Szt János-tp. – 3. Kápolnák: A 15. sz: 3 ispotály gondoskodott a szegényekről, elesettekről. Kpnáikat Szt Katalin, Szt Erzsébet, ill. Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszt. sztelték. Az utóbbit Vetési Albert pp. (1458–86) alapította a kápt. városrészben. A vár később újabb egyh. intézményekkel gazdagodott. A 13. sz: már létezett a Gizella-kápolna, a szegyh. isk. és a veszprémvári Mindenszentek társaskápt. – 4. Szerzetesek: A Várhegytől É-ra fekvő Szt Benedek-hegy alatt ÉNy-ra állt a domonkos apácák számára 1240 e. létesült Szt Katalin kolostor, melyet az 1470-es évektől domonkos ffi szerz-ek vettek birtokba. Kissé távolabb emelkedett a Szt István alapította, kezdetben gör. szert-ú, majd ciszt. r. nővérek lakta veszprémvölgyi apácamonostor. Közelében feküdt az apácák Boldogasszonyfalva nevű birtoka. – IV. Egyh. intézményei 1686 u. – 1. Plébániák. Sennyey István pp. (1628–30) határozott egyéniségének köszönhetően a szegyh. restaurálásával, a kápt. visszaállításával kezdett meggyökerezni a rekatolizáció a ~i várban. A visszaállított kápt., 1649–77: a jezsuita misszió működése megkönnyítette a ferencesek, piaristák térítő és lelkipásztori 1677-: tevékenységét.  1703-: már vezették a kereszteltek, 1711-: a házasultak és 1730: a megholtak akvét. Biró Márton (1745–62) ppsége alatt 1752: létesült a  ~-Szt Mihály pléb., mely 189 é. mint egyetlen pléb. látta el a ~ben a lelkipásztori feladatokat. – Lakói 1824: 6662 r.k., 211 ev., 1566 ref., 593 izr., össz. 9032; 1918: 12205 r.k., 410 ev., 1513 ref., 1293 izr., össz. 15421; 1938: 15180 r.k., 572 ev., 1685 ref., 850 izr., össz. 18287; 1941–: →Veszprém-Szt László, →Veszprém-Árpád-házi Szt Margit, →Veszprém-Regina Mundi, →Veszprém-Magyarok Nagyasszonya, 1984-: →Veszprém-Gyulafirátót-Nepomuki Szt János. – 2. Templomok, kápolnák. – a) A jezsuiták a veszprémvölgyi mon-tól örökölt tp. romjain 1747: kezdtek építkezni. Az elhúzódó építkezést nem tudták befejezni, mert 1773: feloszlatták a r-et. Az 1770-es évek végén a tp-ot részben vissza is bontották, tetőanyagát, padlóanyagát, ajtóit, ablakait a vörösberényi és padragi tp-okba építették be. Így, tető nélküli puszta falakkal állt a tp. az 1960-as évekig, amikor a város és az Orsz. Műemléki Felügyelőség a további pusztulás megelőzése végett befedette. Főhomlokzata és kapuja ma is különösen díszes: a kapukereten hullámvonalas, csonka timpanon; a párkányt kései barokk, kettősen lépcsőzött pillérek fogják alá. A kapu zárókövét a r. címere díszíti, fölötte a csonka timpanonban szoborfülke, majd jellegzetes barokk hegedűablak alkotja a főhomlokzat tengelyét. A magas vöröskő lábazatot és fölötte a homlokzatokat iker falpillérek tagolják. A karcsú, magas hajó háromszakaszú, a csehsüveg boltozatok hevedereit is iker falsávok támasztják alá. A hajót ny-on rövid szentély zárja, melyhez d-en a tp. tömegéből kiugró sekrestye csatlakozik. – b) →veszprémi Károly-templom. – c) A Szt Anna-kápolna a barokk kor egyh. építészeti emlékei közül a legrégibb. 1724: Salomváry János táblabíró építtette az Alsóváros részére, lelkipásztori ellátását a piaristákra bízták. Egyhajós, a hatszög felével képzett szentélyű, oldalt utóbb hozzáépített sekrestyével és oratóriummal. Az 1924–26. évi helyreállítás alkalmával padlószintjét 1 m-rel megemelték. Ugyanakkor építettek a főbejárat elé előcsarnokot, áthelyezve erre a főbejárat barokk kőkeretét, új szoborfülkét alakítottak ki a korai barokk kőszobornak, mely Szt Annát ábrázolja ölében a kis Szűz Máriával. Egykori rokokó oltárán Bucher Xavér Ferenc ~i festő 1834: készített oltárképe, s Szt Rókus és Szt Sebestyén szobrai voltak. A mai copfstílusú oltárt a szegyh-ból hozták, Bucher eredeti oltárképét erre helyezték át. A kép Szt Annát ábrázolja, amint a kis Máriát írni tanítja. Külső, belső felújítását 2003–04: valósították meg. A lelkipásztori teendőket a Szt Mihály pléb. látja el. – d) Csatári kápolna 1767: épült a ~től 4 km-re Ny-ra az egykor szőlővel borított Csatári hegyen. Frater Nerbt Hilarius remete építette. Később kedvelt búcsújáró hely lett. A szentély kívülről fél nyolcszögű, belül félkörű formát mutat. A rokokó oltár elejét barokk szobor díszíti. Lizéna-osztású és széles övpárkánnyal tagozott oromzatos főhomlokzatán a kőkeretes kapubejáró fölött 1767-es festett évszám látható. Az oromzat csúcsa mögött fából épített egyszerű huszártorony. – e) A Haiszler-kápolna a m. kórház melletti, ún. Alsóvárosi temetőben 1831: épült. Haiszler György orvos 22 évesen 1830. I. 27: meghalt fia sírhantja fölé építtette. A klasszicista kpna kör alakú, félkör alakban kis szentéllyel. Négy dór oszlopos oromzatos homlokzat felett a timpanon nyeregtetőjén haranggal felszerelt fa huszártorony. A kupolát fazsindelyes manzárdtető fedi. Belső festett oldalfalai és mennyezeti képei bibliai jeleneteket ábrázolnak. A Szt Kereszt tiszt. sztelt kpna misézőhely és ravatalozó is volt. – 3. Szerzetesek. a) Ferencesek. 1677 őszén ifj. Sennyey István pp. (1659–83) hívására 4 ferences Bárkányi János házfőnök és szónok, Tarnóczy Ferenc másodszónok, Kaltschmidt Valerián ném. szónok és Zatiko Pacifik laikus testvér érkezett ~be. Fő feladatuknak a lelkipásztorkodást tekintették. Kpnájuk védősztje 1686: Szt István kir. 1689: a →szalvatoriánus ferences rendtartományhoz tartozó ktor a →Szűz Máriáról Nevezett Ferences Rendtartományhoz került. 1704: Heister Siegbert katonái felgyújtották és elpusztították el ~ várát és épületeit, ennek áldozata lett a ferencesek kis rháza és kpnája is. 1722: kezdték meg a ktor, 1723: a ma is álló tp. építését. A tp. 1730 k., a ktor 1727: készült el. 1730: a ktort konvent rangjára emelték. Ezután már nem prézes, hanem guardián állt a ktor élén. A mai ktor építését 1770: kezdték és 1776: fejezték be. 1798–1800: végezték a tp. felújítását. A tp. építésével egyidős festést Bucher Xavér Ferenc 1799–1801: javította fel. 1850: Gyivis János festette a tp-ot. 1909: tetőzete leégett. 1911: a kora barokk tp. homlokzatát neoromán stílusban újították meg. – Org-ját (2/21 m/r, op. 745.) 1911: az →Angster gyár építette, 1963: a FMKV átépítette. A tp-belső restaurátora Jutari nyitrai festő. 1937–38: Závory Ferenc teljesen átfestette. 2002–05: Felhősi István és Král Éva restaurátorok az 1730-as évek kora barokk falképegyüttest helyreállították. Főoltárképe: Szt István felajánlja az országot jelképező Szentkoronát Magyarország védasszonyának. A szentély boltozatát a Szentháromság, a hajó középső boltmezőjét pedig az Asztrik apát átadja Istvánnak a Rómából hozott koronát c. festett kompozíció díszíti. A Szt Mihály plébániához tartozik. – A ktor 1982-: a Szt Ferenc Papi Otthonnak ad helyet. – b) Piaristák. Volkra Ottó János pp. (1710–20) meghívására 1711. X: érkeztek ~be Zajkányi Lénárd, Szolcsányi Imre és Herchl József piaristák. 1777-ig vezették az el. isk-kat is, de okt-uk középpontja a →veszprémi piarista gimnázium volt, ahol kimagasló eredménnyel működtek az 1948: bekövetkezett államosításig. – Biró Márton pp. 1745: újraindította az 1722: megszűnt szem. okt-t, s vez-ét a piar-kra bízta. Ezt a feladatot 1784-ig látták el. A szegyh-ban 1745–52: gondoskodtak a város lelkiéletéről. A Szt Anna-kpna ellátását több mint 200 éven át szívügyüknek tekintették. – A piar. tp. korábbi kápolnájuk helyén 1828–36: épült. A klasszicista stílusú tp. utcai homlokzatát 4 jón oszlopon nyugvó párkány zárja. A párkány sarkain klasszicista vázák állnak, közrefogva a viszonylag kicsiny, jellegzetes sisakú tornyot. A Szűz Mária és Szt Imre tiszteletére szentelt tp-ot 1901: felújították, újrafestették. Org-ját (2/12 m/r, op. 823.) 1912: az →Angster gyár építette. – A Gizella Királyné Múz. felügyelete alá tartozó tp-ban időszaki kiállításokat rendeznek. – c) Az irgalmas nővérek Ranolder János pp. (1849–75) hívására 1854: Grazból érkeztek, és VIII. 15: megtörtént a 8 tanító és 4 betegápoló nővér ünnepélyes beiktatása. A pp. a városközpontban biztosított otthont számukra, kpnával. – d) Az angolkisasszonyokat 1860: telepítette le Ranolder St. Pöltenből az általa építtetett, zárdatp-mal összekötött int-be. –

V. Iskolái, nevelő- és karitatív intézetei: 1. →veszprémi piarista gimnázium, 1711–1948. – 2. →veszprémi Dávid Árvaház, Davidikum, 1828–1948. – 3. Az irgalmas nővérek: 1854–1948: 4 o-os elemi leányiskolát vezettek, 1854–1951: betegápolókv voltak a városi kórházban, 1861–1948: internátus tartotak fenn, melynek a 20. sz. elején 70–80 növendéke volt; 1892–1948: a Br. Hornig Károly pp. alapította kisdedóvóban is dolgoztak; 1896: polg. leányiskolát, 1933: 3 é. Nőipariskolát, 1941: Gyors- és gépíróiskolát nyitottak. – 4. Az angolkisasszonyok: 1860: 4 majd 6 o-os elemi leányiskolát, internátust, 1891: polg. leányiskolát, 1894: tanítónőképzőt, 1918: női felsőkereskedelmi iskolát, 1938: leánylíceumot nyitottak. – 1948: mindkét rend isk-it államosították, 1950: a zárdáikat bezárták, 1951 tavaszán a betegápoló irgalmas nővéreknek a kórházat el kellett hagyniuk. Az angolkisasszonyok közül 1992: négyen jöttek vissza ősi otthonukba. 2008: is négyen voltak, ellátták a Regina Mundi plébtp. sekrestyési teendőit, hitokt. és napközis nevelői munkát vállalnak, egy nővér magasabb fokú tanulmányokat végez. – 5. Szt Ferenc papi otthon: 1982: Szendi József pp. hozta létre nyugdíjas papok részére a ferencesek rházában. Első lakóit az otthon 1982 őszén tudta fogadni. A rház nagyobb részét még a Zöldért Vállalat használta irodaháznak. Az állami vállalat kiköltözése után az egész rház fölött az egyhm. rendelkezett. A szükséges felújítási munkák elvégzése után 1984. IV. 23: húsvéthétfőn Lékai László bíb., esztergomi érs. áldotta meg az otthont. 1995: komfortossá tették a lakószobákat. 2009: 13 személyt tud az otthon fogadni. Háziorvos és szakképzett ápolónők nyújtanak biztonságot a lakóknak. – 6. →Padányi Biró Márton Katolikus Iskola. – 7. Főegyházmegyei Karitász: 1992. XI. 19: létesítette Szendi József pp. Tevékenysége a főegyhm. ter-én: idősek gondozása, betegek látogatása, a többgyermekes családok segítése; plébániai karitász csoportok létrehozása a helyi szociális problémák kezelésére. – A városból, a megyéből és külföldről kapott adományok képezik alapját az ingyenes ruhaosztásnak, az egyéni esetkezelésnek, a krízishelyzetben lévő egyének élelmiszer beszerzésével, közüzemi számlák kifizetésével, gyógyszerek kiváltásával, tüzelő vásárlásával történő segítésének. – Különös gondoskodás valósul meg az ép és fogyatékkal élő gyermekek együttes részvételével történő foglalkoztatásaiban. Igazgatók: 1992: Csóka Karola szociális testvér, 2005: Csatlós Ágnes, 2007: Zagyva Richárd. – 8. Davidikum Róm. Kat. Középisk. Kollégium: Az államosítás után különböző, okt.-közeli létesítmények váltották egymást épületében. 1992. XII. 1: visszakerült a ~i Egyhm. Hatóság tulajdonába. 1993. VIII. 28: a teol-ok és a kat. gimn. tanulóinak koll-aként nyitotta meg Szendi József pp. 1997 őszétől már csak a Padányi Biró Márton Kat. Gimn. vidéki tanulóinak koll-a. – Igazgatói: 1993: Antal Ilona, 1996: Görbe László Piar, 1998: Gyimesi István Piar, 2002: Pályi Gábor Piar, 2003: Borián Tibor Piar, 2006–: Láng Rudolfné. Lelkivezető: 2006–: Takáts István. – 9. Szt Margit Római Katolikus Óvoda: Az 1908: óv-nak épült házat 1994. VII. 1: kapta meg a kat. egyh. Az óvodát Szendi József pp. létesítette. A 4 csoporttal indult óv. vezetője Schall Jánosné óvónő. Az intézmény lelkivezetője a Szt Margit pléb. mindenkori kp-ja. A beiratkozás létszámától függően osztott és részben osztott csoportokban folyik a kat. szellemű nevelés. 2007/8: reggel 7 órától délután 17 óráig 10 óvónő foglalkozott a gyermekekkel. – 10. Szilágyi Erzsébet Ker. Ált. Iskola: Az 1860: Ranolder János pp. által alapított Angolkisasszonyok Sancta Maria Int-ének egykori épületében működik. Az 1948-i államosítás után ált. leány-, majd 1962: koedukált isk. 1956: fölvette Szilágyi Erzsébet nevét. – Az 1993/94-es tanévben indult az első kat. oszt. az önkormányzati fenntartású párhuzamos oszt. mellett. Márfi Gyula érsek kezdeményezésére 2000. VIII. 1: a teljes intézmény fenntartója a ~i érsség lett. Vállalta a más vallásúak, főként ref. és ev. gyermekek nevelését. A ker. szellemiséget jelzi az órarend szerinti hitoktatás, ökumenikus istentiszteletek, lelkigyakorlatok, szentmisék a Regina Mundi plébániatp-ban, cserkészet. Az angolkisasszonyokkal rendszeres a napi kapcsolat. Jelenleg 15 oszt.: egy első, a többi párhuzamos. Igazgatója: 1993: Kölcsei Mártonné, 2004–: Halmay György. Lelkiigazgató: Tóth Gyula plébános. – VI. Egyesületei: 1. Római Kat. Kör: 1895: alakult meg. Célja a kat. vallású lakosság szellemi és társadalmi életének, érdekeinek előmozdítása volt. Fenntartásához a mpp. és a kápt. bőkezűen hozzájárult. A Hosszú utcában rendelkeztek társas összejövetelek befogadására, szórakozásra és olvasásra alkalmas helyiségekkel. A kör elnökei Rada István és Cholnoky Ferenc voltak. Alapítványaikból, ezek kamataiból, a tagdíjakból és egyéb bevételekből tartották fenn magukat. – 2. ~i Római Katolikus Legényegylet: 1895. IV. 12: ifjúsági értekezlet határozta el megalakulását, amelyre IV. 21: a Dávid árvaházban került sor. Célját a kézműves és iparos ifj. valláserkölcsi nevelésében, szakmai képzésében, tevékeny közösségi életének megszervezésében jelölték meg. Hornig Károly pp. támogatta az egyesület létrehozását. Részére minden esztendőben az egylet működéséről részletesen beszámoló kötetek születtek. Ezekből pontosan nyomon követhetők a tisztségviselők névsora, a tagság létszámának, foglalkozás szerinti megoszlásának alakulása, az egylet helyiséginek felszereltsége, vallásügyi és tanügyi helyzete. Tudósítanak a kvtár gyarapodásáról, a rendelkezésükre álló hírlapokról, az egyéb szórakozási lehetőségekről. – 3. Keresztény munkásegylet: 1905. III. 19: alakult meg a Kat. Kör nagytermében. Célja volt a szociáldemokrata munkásegyesületekkel szemben felkarolni és megszervezni a munkásokat, körükben a vallásos, hazafias érzületet, a tulajdon és a fennálló társadalmi rend tiszteletét erősíteni. – 4. M.  Védő-Egyesület ~i fiókja: 1906. III. 25: a városháza tanácstermében megtartott közgyűlés határozta el létrehozását ipari, keresk., mezőgazd., női, ifj. szako-lyal. A védegylet kirakati védőtáblát helyezett el azon keresk-k boltjaiban, ahol jelentékeny mennyiségben voltak m.  ipartermékek. – 5. ~i Szépítő Egylet: 1908: Ádám Iván knk elnöklete alatt alakult meg, örökalapító, alapító, és rendes tagokat fogott össze. Célul tűzte ki a ~i utcák, terek, parkok, sétányok rendezését. A városi építkezéseknél igyekeztek az esztétikai szempontokat képviselni és érvényre juttatni, továbbá törekedtek új kirándulóhelyek létesítésére, az idegenforgalom fellendítésére, ezzel új kereseti forrásokat teremtve a lakosságnak. – 6. Paulai Szt Vince Egylet: 1909. II. 27: alakult meg, Hornig Károly pp. III. 8: hagyta jóvá. A nőegylet célja és feladata volt, hogy a város szegényügyének rendezéséhez munkájukkal hozzájáruljanak. Alapszabálya a Szt Vince egyesületek szabályzatát követi. A város kiterjedéséhez igazodva belvárosi, cserháti, vásártéri, jeruzsálemhegyi, temetőhegyi és csapószeri körre osztoták, amelyek saját vezetőséggel is rendelkeztek. – 7. Egyesületek 1938: a tagok számával: Boldog Margit Énekkar: 40, Credo: 400, Cserkészcsapat: 60, Harmadrend: 105, Kat. Leányegyesület: 30, Katolikus Népszövetség: 650, Ker. Gazdakör: 300, Ker. Tisztviselőnők: 95, Mária Kongreg.: 200, Oltáregyesület: 300, Szívgárda: 430. – VII. Kat. sajtója: 1820–24: Egyh. Értekezések és Tudósítások, 1836: A Keresztény Anya, 1884–92: ~i Közlöny, 1893–1944: ~i Hírlap, 1902–11: Tanügyi Értesítő, 1909–10: Közművelődési Értesítő, 1938–44: ~i Népoktatás, 1939–46: ~ Egyházmegyei Katolikus Tudósító, 1943–44: Diákszemmel, 1947–48: Veszprémegyházmegyei Főtanfelügység Körirata. – VIII. Szabadtéri szobrai: 1. Szentháromság-szobor: a szegyh. előtti téren állította  1750: Biró Márton pp. Schmidt Ferenc szobrász a tervezője, kivitelezője; építésze Walch Tamás. Bántapusztai mészkőből készült barokk alkotás. Az oszlopfő csúcsán a Szentháromság dicsfénnyel övezve; az alépítmény alsó és felső szintjén egymás mögött Szt Miklós, Szt Márton, Nepomuki Szt János, Szt István, Szt Imre és Szt Flórián szobrai. Az 1784: készült bábos korláton áll Szt Sebestyén, Szt Rókus és Szt György. – 2. Nep. Szt János-szobor a Jókai Mór utca 38. sz. ház földszinti falifülkéjében áll. A barokk alkotás Volkra Ottó János pp. végrendeletének köszönheti létét. ~ legrégibb köztéri szobrát puha mészkőből faragták. Készítésének időpontja az 1720-as évekre tehető. Eredetileg szabad térben állt. – 3. Nep. Szt János a vár nagykapujának felvonóhídja mellett állt eredetileg, majd átkerült a Vár u. 1. sz. előtti épület fülkéjébe. 1785: készíttették a knk-ok ismeretlen mesterrel. – 4. Szt Flórián kőszobra az 1814: elkészült fecskendőház félemeleti magasságában lévő falifülkében, ismeretlen mester műve. – 5. Szt István és Gizella királyné a vár é-i kilátóján. Szt István halálának 900. évfordulója, az 1938-as Szt István-emlékév alkalmából a kormányzat juttatta ~nek. Ispánki József szobrászművész alkotása. A közös talapzaton álló kir. pár mészkőszobrát 1939. VI. 11: Hóman Bálint kultuszminiszter avatta fel. – 6. Szt Imre a ~i hittud. főisk. kertjében, az akkor még feltáratlan Szt György-kpna helyén. Erdey Dezső szobrászművész egész alakos bronzszobrát 1941. XI. 5: avatták. Py. G.–So.L.–Ka. B.–M. Jné–Kr. L.–Fö. I.–Cs. Á. –

Gy. É.

Tölcséry 1895. – Kollányi Ferenc: A ~i pp. királyné-koronázási jogának története. ~, 1901. – ~i Hírlap. 1902. I. 12; IV. 20. (Strausz Antal: A ~i pléb. tört-e.) –Békefi 1907:3. – ~ múltja és jelene. ~, 1912:1. (Békefi Remig: ~ a középkorban); 33. (Lukcsics József: ~ város újkori története 1552–1912); 95. (Papp Sándor: ~ r. t. város népnevelési ügye); 117. (Réthi Ede: ~ város kulturális és társadalmi intézményei.) – Erdélyi.1913. – ~i Hírlap 1917. 8–9. sz. (Dornyay Béla: A ~i Károly-tp..) ~, 1917. Klny. – Dornyay Béla: ~ és környékének részletes kalauza. Bp., 1927. (Részletes helyi kalauzok 10.) – Sziklay János: ~ város az irodalomban és művészetben. [~], 1931. – LukcsicsPfeiffer 1933. – Schem. Vespr. 1938. – Korompay. 1957. – Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Bp., 1959. – Hungler József: ~i séták. ~, 1964. – Ila Bálint–Kovacsics József: Veszpém megye helytörténeti lexikona. Bp., 1964. – ~ Megyei Múzeumok közleményei 8 (1969):269. (Tóth Sándor: Adalékok a ~i váralja telektörténetéhez.) – Gutheil 1977. – Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténete. Bp., 1983. – Pfeiffer–Szigeti 1985. – Hungler József: A török kori ~. ~, 1986. (A ~ Megyei Levéltár kiadványai 4.) –Takács Lajos: Ranolder János ~i pp. élete és munkássága 1806–75. ~, 1987. (A ~i egyházmegye múltjából 14.) – Keletkutatás. 1992 ősz:27. (Dávid Géza: A ~i szandzsák.) – ~ kora középkori emlékei. Felolvasóülések az Árpád-korból 2. Szerk. V. Fodor Zsuzsa. ~, 1994:49. (Solymosi László: Az Árpád-kori ~i püspökök tevékenysége okleveleik tükrében.) – Bándi László: Emlékhelyek ~ megyében. ~, 1996. – Hogya György: Adatok ~ város temetőinek történetéhez. ~, 1997. – ~ a török korban. Szerk. Tóth G. Péter. ~, 1998. – Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr, 1999. – A Séd völgye ~ben. ~, 2000:50. (Molnár Jánosné: A Davidikum.) – Fons. 7 (2000):249. (Horváth Richárd: ~ megye tisztségviselői a későközépkorban 1458–1526). – Válaszúton. Pogányság–kereszténység, Kelet–Nyugat. Konferencia a X–XI. sz. kérdéseiről. Szerk. Kredics László. ~, 2000:129. (Solymosi László: ~ korai történetének néhány kérdése); 177. (Zsoldos Attila: A m.  királynék és ~ az Árpád-korban.) –Takács J. Ince–Pfeiffer János: Szt Ferenc fiai a ~i egyházmegyében a 17–18. sz:. 1–2. Pápa–Zalaegerszeg, 2001. – Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Bp., 2003:121. – Padányi Schola Catholica 150 éves jubileumi évkönyve. 150 év a Ranolder Intézettől a Padányi iskoláig. Szerk. Gaál Richárd. ~, 2004.– Felhősi István–Král Éva: Restaurálási és helyreállítási dokumentáció a ~i ferences tp-ban lévő falfestményekről. 2005. Kz. – Balassa–Kralovánszky 2006.

Veszprém–Gyulafirátót   →Gyulafirátót