🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > Újvidék
következő 🡲

Újvidék, v. Bács-Bodrog vm. (Novi Sad, Szerbia): 1. esperesség a v. kalocsai főegyhm-ben. Plébániái 1912: Csurog, Futak, Mozsor, Ókér, Temerin, Tiszakálmánfalva, Titel, Zsablya. – 2. Szűz Mária neve plébánia. 1332: már létezett. 1702: alapították újra, tp-át 1733: szent., 1892: lebontották. 1895: új tp-ot szent. Org-ját (2/24 m/r) 1894: a →Rieger gyár (op. 846.) építette. Akv. 1718-tól. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném., m., horvát. – Kat. sajtója: 1893: Katholikus Hitoktatás 1910–12: Délvidéki Újság, 1944: Újvidéki Kat. Egyházközségi Értesítő, 1963–: Hitélet, 1977–89: Agapé. – 3. Szt Rókus-plébánia. 1727: alapították, tp-át 1803: építették. Org-ját (1/7 m/r) 1879: Keilbach Ádám építette. – 4. Szt Erzsébet plébánia. Az előző pléb-k ter-éből 1956: alapították. Tp-a 1931: épült. Org-ját (2/16 m/r) 1907: az →Angster gyár (op. 556.) Szentfülöp számára építette, 1963: került ~re. – A Kálvárián áll a Szenvedő Krisztus-, a temetőben a Szt Erzsébet-kpna. – 5. örmény szert. plébánia. A belgrádi ort. örmények 1732: visszatértek a r.k. Egyh-ba. 1739: a törökök által elfoglalt Belgrádból Erzerumi Jakab Péterváradon és ~en telepedtek le. A kalocsai érs. engedélyezte a tp. építését, melynek alapkövét 1746: Megyesi Tódor tette le, és még ez évben föl is szent. Világosító Szt Gergely tiszt.; 1965: lebontották városrendezési okokból. – XIII. Benedek 1747: a lelkészséget pléb. rangra emelte, és a mechitartisták vezetésével az Al-Duna mentén lakó örm-ek missziós állomásává tette. 1848/49: a szabharc alatt a tp. és a paplak leégett, P. Azarján Athanáz plnost visszarendelték Velencébe, új papot nem küldtek, a pléb-t a Propaganda Fide rendelkezésére bocsátották. – 1856: a bécsi mech. ktort bízták meg a pléb. gondozásával, ahonnét P. Nedi-Antonján Simont küldték. 1860: új pléb-t építettek, a lit-t a lat. tp-ban végezték. 1872: Trandaphil Mária költségén felhúzták egy új tp. falait, de berendezés hiánya miatt 1891-ig a tp. zárva volt. A r.k. egyhközs. rendezte be a tp-ot, melyet P. Duha Dávid örm. kat. plnos vett át, aki Ro., Bulgária és Szerbia ap. misszionáriusa volt. – Akv. 1732-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném, m., horvát. 1912: 7 hívője volt. – 1944–: már nem voltak hívei a pléb-nak. Az örm. nyelvű föliratos kőtáblát és a tp. harangját a Városi Múz-ban őrzik. – Plébánosai Marinovich  Balázs, 1709: Budai Mihály, 1710: Jurkovich Boldizsár, 1718: Novajovszki András, 1726: Gyurkovich Mátyás, 1734: Újvári Ferenc, 1735: Partlin László, 1738: Czernovich Antal, 1752: Norsich Imre, 1798: Kasztner József, 1802: Thueguth Vencel, 1822: Novák Lénárd, 1852: Szakácsy Sándor, 1857: Klacsányi Zsigmond, 1864: Armbrust Péter, 1869: Griczmann Pál, 1870: Bende Imre, 1887: Kopper György, 1905: Tillinger Ferenc, 1906: Ámon Pál, 1919: Fáth Ferenc. – Kat. sajtója: 1944: Újvidéki Kat. Egyhközs. Értesítő, 1961–?: Lelki Élet, 1963–: Hitélet, 1977–: Agape. – 6. ~ lakói 1940: 29.586 r.k., 794 g.k., 19.029 g.kel., 4285 ev., 4234 ref., 3621 izr., 7 unit., 94 bapt., 81 egyéb vall., össz. 61.731. **

2–4. Gerecze II:179. – Schem. Col. 1912:79. – Schem Subotic. 1968:76. – Miocs 1998:92. – 5. Arménia 1893:2. sz. (N. N.: Az ~i örm. kat. tp.); 1894:8. sz. (Duha Dávid: Az ~i örm. telep) – Érdújhelyi Menyhért: ~ tört. Újvidék, 1895:204. (Az örm-ek) – Bács–Bodrog vm. egyetemes monográfiája Szerk. Dudás Gyula. Zombor, 1896. II:204. (Érdújhelyi Menyhért: Örm. egyh.) – Bács Gyula: Jugoszlávia. Útikv. Bp., 1974:107. – Korbuly Domonkos–Simon J. Zaven: Az elfelejtett ~i örm. pléb. Kz. – Lakatos 2002:307.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.