Újlaky János (Halmi, Ugocsa vm., 1888. szept. 8. – Erzsébetváros, 1971. jún. 19.): plébános. – A gimn. Szatmárnémetiben, a teol. uo. és Gyulafehérvárt végezte, 1911. VI. 24: pappá szent., Marosvásárhelyt kp., 1915: tábori lelkész, 1919: Csíknagyboldogasszonyban (?), 1920: Imecsfalván, 1922: Zabolán, 1951: Sepsiszentgyörgyön, 1955: Erzsébetvárosban lelkész. 1929–: az erdélyi Kat. Akad. tagja. – Írásai: Élet (1910; verse), gyulafehérvári Közművelődés (1910/11 verse), Erdélyi újságírók almanachja. 2. évf. 1914. (Marosvásárhely, 1913: 75. verse), kolozsvári Ellenzék (1915), Aradi Kat. Tudósító (1926, 29/30, 32, 34), kolozsvári Széphalom (1939), szegedi A Népiskola Ünnepei (1940) – M: Ezüst hegyen. Versek. Arad, [1937] 88

Schem. Transs. 1913: 284. (s.v. Újlaki) – Erdélyi újságírók almanachja. 2. évf. 1914. Marosvásárhely, 1913: Arck. – EMIB 1937: 7b. (s.v. Újlaky) – Directorium Alba Juliae. 1943: 61. (s.v. Újlaky) – Pilinyi. 1943:160. (s.v. Újlaky) – Ferenczi. Bp.–Kolozsvár, 2009: 362. [Csíknagyboldogasszony helység sem a m. sem az oláh hnt-akban nincs!]– Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Újlaky Lajos (†Sümeg, 1605. jún. 6.): megyéspüspök. – Atyja a Csák nb. Ú. Sebestyén karinai kapitány. ~ ifjúkorában maga is harcolt a török ellen, majd pap lett. 1585–97: vasvári prép., 1592. IX. 5: megkapta a zalavári és kapornaki apátságot azzal a föltétellel, hogy a várak fönntartásáról gondoskodjon, s a megmaradó élelmet szolgáltassa be a kanizsai élelmezési hiv-ba. A LD-ban 1597–1605, Gamsnál 1600–04: boszniai pp., Fraknói szerint 1600. III. 17: Rudolf nevezte ki mint kir. tanácsost, Leo szerint VIII. Kelemen 1600. XII. 20: erősítette meg. Rudolf kir. követe 1603 nyarán Rómában, hogy pénzt kérjen a török elleni háborúra. A kir. 1603. IX. 8: áthelyezte a veszprémi ppségre. Székvárosa végvár volt, a szegyh. romokban hevert, ezért Sümegre költözött, ahol Bocskai István sógorának, Hagymási Kristófnak szolgái orvul meggyilkolták. Németi Gergely, Bocskai fővezére elrettentésül körülhordoztatta fejét a környéken. – Boszniai széke 1604. II. 15: üres, utóda 1605: Ergely Ferenc, Veszprémben 1605. VIII. 10: Náprági Demeter. T.E.

Schem. B–D–S. 1856:6. (34.); 1862:6. (32.); 1900:20. (38.) – Mendlik 1864:50. (59.) (1604: veszprémi pp.) – Gams 1873:369. (s.v. Újlaki; 1600–04: boszniai pp.), 387. (s.v. Újlaky; 1604–06: veszprémi pp.) – Fraknói 1895:330. – Hodinka 1898:94. (s.v. Ú. Ferencként és Lajosként is!) – Lukcsics 1907:15. (58.) – Eubel IV:119. (s.v. Újlaky; 1600. XII. 20: boszniai pp.), 365. (1604: veszprémi pp.) – Schem. Vesp. 1916:XVIII. (58.); 1975:26. – Géfin II:320. – Galla 1940:260.

Újlaky (Joachimstadt) Szilárd (Konstantin) Piar (Devecser, Veszprém vm., 1803. máj. 13. – Alsóbogátpuszta, Somogy vm., 1871. ápr. 20.): tábori lelkész, tanár. – 1820. X. 10: lépett a piar. r-be, 1822: Kecskeméten, 1823: Besztercén, 1824–25: Kolozsvárt tanult, 1825. IX. 8: szerz. fog. tett, a teol. 1826: Nyitrán, 1827: Szentgyörgyön végezte, 1826. X. 7: pappá szent. 1828–30: Magyaróvárt, 1831: Temesvárott, 1832–38: Kolozsvárt tanár. 1838. X. 22: a 2. Hannover–huszárezr. tábori lelkésze. 1848/49: a szab.harcban ezredével a honvédséghez csatlakozott, a tábori kórház lelkészeként 1849. I: Aradon, Szolnokon, II: Kunszentmártonban, III: Érsekújvárt és Pesthidegkúton, IV. Óbudán, V: Érsekújvárt szolgált, Görgei Artúr (1818–1916) seregét követte Világosig. A szab.harc leveretése után a pesti cs. k. hadbíróság – mivel mindvégig kitartott a szabharc mellett – megfosztotta tábori lelkészi állásától, 1849. XII. végén elbocsátották. A kolozsvári, 1856-ig a kecskeméti r-ház tagja, utóbbi r-házban a gazd-i ügyekkel foglalkozott. 1857–62: Mernyén, 1858: Dobszán számvevő, 1863–71: Alsóbogátpusztán házi lelkiatya.  88

Cat. Piarum 1666–1997. 1998: 175. (s. v. Joachimstadt Constantin) – Zakar 1999: 159.