🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > Új-Zéland
következő 🡲

Új-Zéland, New Zealand: alkotmányos királyság Ausztráliától délkeletre a Csendes-óceánban, 2 nagy és több kisebb szigeten. – Ter-e 270.534 km², főv-a Wellington. Hiv. nyelve az ang. 1642: a holl. Abel Tasman fedezte föl. 1769: James Cook kezdte meg az ang. gyarmatosítást. 1840: brit koronagyarmat, 1852: a telepesek önkormányzatot nyertek. 1907: domínium, 1931: önálló állam, a Brit Nemzetközösség tagja. – Az 1814: érkezett prot-ok után a kat. missziót 1836: a maristák kezdték. Az egyh. jelentősen megerősödött a 19. sz. végén bevándorolt írekkel. – Érssége és ppségei: 1848: Auckland, Wellington, 1869: Dunedin, 1887: Christchurch, 1980: Hamilton, Palmerston North. 1963: 2.575.000 lakos (364.000 kat.); 1997: 3.761.000 lakos (21% anglikán, 16% presbiteriánus, 15% r.k., 5% metodista, 20% felekezet nélküli). **

Pallas XVI:501. – Festetics Rudolf: Emberevők között 8 é. a Csendes-óceánon. Ford. Sárosi Bella. Bp., 1905. – Vojnich Oszkár: A Csendes Óceán szg-világa. Uo., 1908. – Cook, James: Világtengereken át. 3 utazás a Föld körül. Ford. Ballenegger Róbertné és Peisner Károly. Uo., 1923. – Reischek, Andreas: A maorik földjén. 16 é. ~ szg-én. Ford. Halász Gyula. Uo., 1929. – Donner Kornél: Újzéland. Uo., 1939. – Cook, James: Utazások a világ körül. Uo., 1962. – Fejlődő orsz. lex. 1973:1254. (s.v. új-zélandi gyarmatosítás) – Földünk 1978:406; 2000:283. – Kiss 1978:669. – NCE X:406.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.