Magyar Katolikus Lexikon > U > udvarmester (lat.


udvarmester (lat. magister curiae regiae): udvari főméltóság, az →országnagyok egyike, a kisebb zászlósurak közé tartozott. – A 14. sz: az Anjouk idején átszerveződő kir-i udvartartásban az asztalnok-, ajtónálló-, lovász- és pohárnokmesterek feladatait már nem a címet viselő főurak, hanem helyetteseik látták el. Az ő elöljárójuk volt az ~, aki a 15. sz: az ajtónállómesteri tisztséget is betöltötte. Mint az udvar feje, az udvari lovagok ügyeiben ítélkező lovagi bíróságnak is elnöke. 1526 után az ~i feladata megszűnt, de a cím viselőjét 1918-ig is a bárók közé sorolták, a főrendi ház tagja volt. A fő~ a koronázásnál a kettős keresztet vitte a király előtt. 88

Hóman–Szekfű III:234.