🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > törvényhatóság
következő 🡲

törvényhatóság, 1870–1950. szept.: a kormány alá rendelt, önkormányzatú, területi közigazgatási hatóság. – Az 1848: 16. tc. kezdeményezte a vmi szerkezet népképviselet alapján való rendezését, de ez a szabharc leveretése miatt elmaradt. – Az 1870: 42. tc. ~i jogot adott ill. önálló ~oknak ismerte a →vármegyéket, a →székely székeket, a →Jász-kun kerületet, a →Hajdú kerületet, és a →nagykikindai kerületet, a →Kővár vidéket, a →Fogaras vidéket és a →Naszód vidéket, a →szepesi XVI város kerületét, a →szabad királyi városokat, az egyidejüleg that. joggal fölruházott: Abrudbánya, Bereck, Csíkszereda, Fogaras, Göllnicbánya, Hátszeg, Ilyefalva, Kecskemét, Kézdivásárhely, Kolozs, Nagyvárad, Oláhfalva, Szászrégen, Szék, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Vajdahunyad, Versec, Vizakna és Zilah városokat. – Az 1873: 27. tc-kel Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes ~i jogot kapott. – Az 1876: 20. tc-kel a szab. kir., illetőleg ~i jogú városok, önálló ~át megszüntették, azokba a vm-kbe bekebelezték, amelyeknek ter-én épültek; az 1876: 33. s az azt kiegészítő 1877: 1. tc. több ~nak ter-ét szabályozta. – Az 1886: 21. tc. (az 1892: 26. tc-cel módosítva) a ~oknak szervezeti alaptörvénye. E szerint a ~ok: a vármegyék, a that. jogú városok, Budapest székesfőváros, amelynek a többitől eltérő szervezetét az 1872: 36. tc. szabályozta és Fiume városa és kerülete (Fiume város, Plasse, Cosala és Drenova alközségekkel; 1872. IV. 27: Fiume szabad város és kerületének statutuma, Statuto della libera citta di Fiume e del suo distretto). – Az 1886: 21. tc. szerint a vármegyék: 1. Abaúj-Torna, 2. Alsó-Fehér, 3. Arad, 4. Árva, 5. Bács-Bodrog, 6. Baranya, 7. Bars, 8. Békás, 9. Bereg, 10. Beszterce-Naszód, 11. Bihar, 12. Borsod, 13. Brassó, 14. Csanád, 15. Csík, 16. Csongrád 17. Esztergom, 18. Fejér, 19. Fogars, 20. Gömör és Kis-Hont, 21. Győr, 22. Hajdu, 23. Háromszék, 24. Heves, 25. Hont, 26. Hunyad, 27. Jász-Nagykun-Szolnok, 28. Kis-Küküllő, 29. Kolozs, 30. Komárom, 31. Krassó-Szörény, 32. Liptó, 33. Máramaros, 34. Maros-Torda, 35. Moson, 36. Nagy-Küküllő, 37. Nógrád, 38. Nyitra, 39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 40. Pozsony, 41. Sáros, 42. Somogy, 43. Sopron, 44. Szabolcs, 45. Szatmár, 46. Szeben, 47. Szepes, 48. Szilágy, 49. Szolnok-Doboka, 50. Temes, 51. Tolna, 52. Torda-Aranyos, 53. Torontál, 54. Trencsén, 55. Turóc, 56. Udvarhely, 57. Ugocsa, 58. Ung, 59. Vas, 60. Veszprém, 61. Zala, 62. Zemplén, 63. Zólyom; a ~ jogú városok: 1. Arad (sz. kir.), 2. Baja, 3. Debrecen (sz. kir.), 4. Győr (sz. kir.), 5. Hódmezővásárhely, 6. Kassa (sz. kir.), 7. Kecskemét, 8. Kolozsvár (sz. kir.), 9. Komárom (sz. kir.), 10. Marosvásárhely (sz. kir.), 11. Nagyvárad, 12. Pancsova, 13. Pécs (sz. kir.), 14. Pozsony (sz. kir.), 15. Selmec(- és Béla)bánya (sz. kir.), 16. Sopron (sz. kir.), 17. Szabadka (sz. kir.), 18. Szatmárnémeti (sz. kir.), 19. Szeged (sz. kir.), 20. Székesfejérvár (sz. kir.), 21. Temesvár (sz. kir.), 22. Újvidék (sz. kir.), 23. Versec, 24. Zombor (sz. kir.), össz. 89 ~. – A ~ok önkormányzati, áll-i közigazg-i ügyeken kívül, közérdekü, sőt orsz-os ügyekkel is foglalkozhattak, azokat megvitathatták, azokról megállapodhattak, azt egymással és a kormánynyal közölhették, kérvény formájában az alsó- v. felsőházhoz közvetetlenül fölterjeszthették. Belügyeikben önállóan intézkedtek, határozott és szabályrendeleteket alkottak, amelyeket saját közegeikkel hajtattak végre, tisztviselőiket választották; költségeikett megállapították, a fedezetről gondoskodtak. A vmi ~okban a kormányt az államfő által kinevezett főispán képviselte. Szervezetüket és föladatkörüket az 1886: 21., majd az 1929: 30. tc., módosításokkal a tanácsrendszer bevezetéséig szabályozta. ~okat az 1949:20. tv. (az Alkotmány) fölszámolta. 88

Bp. főv-i ~ alakításáról és rendezéséről. M-ném. kiad. Bp., 1873.Grünwald Béla: A ~i közigazg. kézikve. 1–3 köt. Uo., 1880. (2. bőv. és jav. kiad. 1–5 köt. Uo., 1884–1885. – 1. köt. A közigazg. és a személyi élet. A közigazg. rendszere. Népegészségügy. Közegészségügy. Rendészet. Népisk.  okt. Sajtó. Színházak. Műemlékek. 1884. – 2. köt. A közigazg. és a gazd. élet. 1. r. Kisajátitás. Az elemek. Közlekedésügy. Posta. táviró és távbeszélő. Földműv. Erdészet. Vadászat. 1884. – 3. köt. A közigazg. és a gazd. élet. 2. r. Iparügyek. Keresk. Mértékek és súlyok. A közigazg. és társad. Cselédügy. Szegényügy. Gyám- és gondnoksági ügyek. Igazságszolgáltatás. 1884. – 4. köt. Katonai ügyek. 1885. – 5. köt. A közigazg. közegei a ~ körében. 1885. – 3. bőv. és jav. kiad. 4 köt.) – Sigmond Andor: Néhány szó a megyei ~ önkormányzatáról. Nagyvárad, 1907. – Egyed István: A ~ önkormányzati hatásköre. Bp., 1913. (Klny. Kath. Szle) – Amíg városatya lettem. Szerk. György Endre. Bp., 1930. (Uo., 1931) – A m. áll. szervei 1945–50. N – Z. 1985: 652.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.