🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > titoktartás
következő 🡲

titoktartás, bírósági: A bíróságok fegyelmének témakörében a bírók és a bírósági segédszemélyzet tagjainak hivatali ~i kötelezettsége általános kívánalom: 1) büntető perekben; 2) az egyh. peres ügyekben akkor, ha valamely perbeli cselekmény felfedéséből a feleknek hátránya származhatna (1455.k. 1.§); a per jellegétől függetlenül a társas bíróság tagjainak az ítélethozatal előtti megbeszélést, valamint az ott előterjesztett különböző szavazatokat és véleményeket illetően. Az utóbbi alól csupán az az eset jelent kivételt, amikor a többiek döntésétől eltérő nézetet képviselő bíró megkívánja, hogy fellebbezés esetén következtetését felsőbb bíróságnak elküldjék (1455.k. 2.§, vö. 1609.k. 4.§). – Nem hivatali ált. ~, hanem a bíró által az adott esetben megkívánt ~i eskü folytán kötelesek a ~ra a tanúk, a szakértők, a felek, az ügyvédek és a képviselők. A bíró ezeket a személyeket ~ra akkor kötelezheti, ha az ügy v. a bizonyítékok jellege miatt az iratok v. bizonyítékok nyilvánosságra kerülése mások jó hírét veszélyezteti, ellenségeskedést, botrányt v. más hasonló kellemetlenséget idéz elő (1455.k. 3.§). Sz.Sz.A.

Erdő 1991:578.

titoktartás, bírósági: A bíróságok fegyelmének témakörében a bírók és a bírósági segédszemélyzet tagjainak hivatali ~i kötelezettsége általános kívánalom: 1) büntető perekben; 2) az egyh. peres ügyekben akkor, ha valamely perbeli cselekmény felfedéséből a feleknek hátránya származhatna (1455.k. 1.§); a per jellegétől függetlenül a társas bíróság tagjainak az ítélethozatal előtti megbeszélést, valamint az ott előterjesztett különböző szavazatokat és véleményeket illetően. Az utóbbi alól csupán az az eset jelent kivételt, amikor a többiek döntésétől eltérő nézetet képviselő bíró megkívánja, hogy fellebbezés esetén következtetését felsőbb bíróságnak elküldjék (1455.k. 2.§, vö. 1609.k. 4.§). - Nem hivatali ált. ~, hanem a bíró által az adott esetben megkívánt ~i eskü folytán kötelesek a ~ra a tanúk, a szakértők, a felek, az ügyvédek és a képviselők. A bíró ezeket a személyeket ~ra akkor kötelezheti, ha az ügy v. a bizonyítékok jellege miatt az iratok v. bizonyítékok nyilvánosságra kerülése mások jó hírét veszélyezteti, ellenségeskedést, botrányt v. más hasonló kellemetlenséget idéz elő (1455.k. 3.§). E.P.

Erdő 1991:578.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.