🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > tihanyi apátsági templom
következő 🡲

tihanyi apátsági templom: a →tihanyi Szent Ányos bencés apátság és a →tihanyi plébánia temploma. - Az altemplom a 11. sz-ból viszonylag érintetlenül megmaradt. Itt temették el I. Andrást (ur. 1046-60) és fiát, Dávid hg-et. Az altp-ot többször átalakították, felújították, padlózatát felbontották, felásták, vakolatát leverték. A 18. sz: Ambrosio Dornetti falképekkel díszítette. 1889: →Lotz Károly irányításával ismét kifestették. Mai formáját 1955: nyerte, ekkor távolították el korábbi falképeit is. I. András felirat nélküli, csupán csak egy kereszttel díszített sírlapját ekkor tették jelenlegi helyére. - A ~ középméretű: 46 m hosszú, 16 m széles, tornyainak magassága 34,5 m. Az egyhajós, négy boltszakaszra tagolódó tp-tér erőteljesen megemelt, egyenes záródású, két boltszakaszos szentélybe vezet (alatta az altemplom). Az erőteljesen tagozott, növényi ornamentikával díszített főkapu szemöldökkövén Lécs Ágoston apát monogramja: ALAT (Augustinus Lécs Abbas Tihaniensis) 1754. Fölötte az apát címere, ami a tp-belsőben is több helyen megtalálható és a monostor címerévé vált. A homlokzati falban két fülkében Szűz Mária és Szt Ányos szobra (1754, ismeretlen veszprémi kőfaragó). - Templombelső. A ~ egységes, egy időben készült oltárai és fa berendezési tárgyai kiemelkedő helyet foglalnak el a 18. sz. mo-i faszobrászatában. Ezeket hosszú időn keresztül kizárólag →Stuhlhoff Sebestyén munkáinak tartották, de nem minden részlet az ő munkája. Stuhlhoff fogta össze Pápáról, Fehérvárról és Veszprémből jött festők, mesterek munkáját. - A főoltár 1757. VIII. 8: készült el. Oszlopai között a rendalapító Szt Benedek (balról, a belső) és Szt Skolasztika, Szt István és Szt László (jobbról, a szélső) életnagyságúnál nagyobb szobrai. Az oltárképen Szt Ányos pp. megdicsőülése. A baldachin tetején az apátság másik védőszentjének, Szűz Máriának a szobra felhőkoszorúban, angyaloktól övezve. A főoltárt Stern János pápai festő aranyozta. - Mellékoltárai: A Mariazelli oltár az É-i oldalon 1762: készült el. Az eredeti öltöztetős Mária-szobor elveszett, a jelenlegi 1889: St. Ulrichban (Tirol) készült. - A Jézus Szíve-oltár az 1760-as években készült. Ikgr. programja egyedülálló, Vajda Sámuel apát teol. felfogását tükrözi, aki 1766: külön engedélyt kapott XIII. Kelemen p-tól a Jézus Szíve ünnep megtartására Tihanyban. Az oltár középpontjában Jézus Szíve-szobor, alatta Fájdalmas Anya, bal oldalt alul Szt Ágoston, fölötte Szt Péter, jobb oldalon alul Szt Borbála, fölötte Szt Pál (→Huber József művei). - A Szt Benedek- és Szt Skolasztika-oltárok 1759. IV. 28: készültek. A Benedek-oltár két oldalán tanítványai, Szt Maurus és Szt Placidus, a Skolasztika-oltár két oldalán Nagy Szt Gertrúd és Szt Walburga. - A Lourdes-i oltár Hevesi Heizer József műbútorasztalos műve 1900 k. - A szószék a főoltárral együtt készült el. A szószékkosár 4 sarkán a 4 Ny-i egyházatya. A hangvető tetején a 4 evangélista szimbóluma. - Az orgonakarzat. A templom 12 változatú orgonája 1765: készült el. A hangszert 1993: újraépítették. A mozgalmas, ívelt vonalakból formált orgonaház tökéletesen illeszkedik az építészeti térbe, a karzat ablakának homlokívébe. Az orgonaház és az orgonakarzatot lezáró, csipkeszerű rács szobrásza Huber József, festője és aranyozója Codelli József volt. Az orgonaház és a karzatrács tetején a zenélő angyalok jellegzetes kísérői a barokk orgonának, ahogy ugyancsak tipikus elem a Szt Cecíliát az orgonával, valamint Dávid kir-t a hárfával ábrázoló festmény is az orgonaház két oldalán. A 15 muzsikáló angyalka egy komplett barokk zenekart jelképez. Az egyik angyal kezében kanászkürt látható. A nagy mélységű orgonakarzat hátsó felében az orgona mögött találhatóak a természetes színben meghagyott szerz. stallumok (1760). - Falképei. A 18. sz: a ~ falait fehérre meszelték, a 19. sz: a meszelést felújították, a falpilléreket zöldre festették. 1889: Deák-Ébner Lajost, Lotz Károlyt és →Székely Bertalant bízták meg egy-egy boltmező kifestésével. A munkát Lotz Károly fogta össze, ő tervezte az ornamentális díszítést is. A díszítő munkákat Scholtz Károly és Feichtinger Károly végezte. A mennyezetképek a főoltártól: a főoltár felett a 4 Ny-i egyházatya (Deák-Ébner); a szentély Ny-i felében a 4 evangélista (Székely); a diadalíven az Agnus Dei (Lotz); a Mária-oltár és a Jézus Szíve-oltár felett Mária mennybevitele (Deák-Ébner); a Szt Benedek- és a Szt Skolasztika-oltár felett a Szentháromság jelképe (Lotz); a lourdes-i oltár és a keresztelőkút felett Szt Ányos (Székely); a kórus mennyezetén, az orgonaszekrény felett zenélő angyalok (Székely); az imakórus fölött: hit, remény és szeretet allegóriája (Lotz). - A sekrestye boltozatán Melkizedek áldozata, Sámuel Héli főpappal, Zakariás az angyallal, Krisztus keresztre feszítése, középütt az Isten Báránya (Ambrosio Dornetti, 1786). A sekrestye faragott berendezési tárgyai a fa természetes színében meghagyva 1768-75: készültek. r.k.

Uzsoki András: A ~. Tihany, 1987.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.