tetszés, kedv: A héb. raszon (a LXX-ban és az ÚSz-ben legtöbbször eudokia felel meg neki) az ÓSz-ben többnyire Isten jóindulatára utal, de vonatkozhat az ember (jó v. rossz) akaratára is. Istennek kedvére van (= kedves neki, kedve telik benne) az áldozat (vö. Lev 19,5), a népe (vö. Zsolt 44,4 és népének tagjai, vö. 2Sám 24,23), de legfőképpen a választotta (Iz 42,1; vö. Mk 1,11; Mt 17,5; Ef 1,5: az istengyermekségre meghívott hívő ember a tárgya Isten ~ének, jóságának). A választottra (→kiválasztás) vonatkozó címek, elnevezések közül az eudokein tükrözi legerőteljesebben Istennek a kiválasztott iránti szeretetét. Mt 11,26 = Lk 10,21; 12,32; vö. 2,14: itt Isten ~e (az Isten tetszésére lévő emberekre, a végső idő választott népére, az üdvözültekre vonatkozik!) Isten megváltoztathatatlan és föltétel nélküli akaratát, az üdvösségre vonatkozó elhatározását jelenti (E. Neuhäusler). R.É.

BL:1812.