🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > testület
következő 🡲

testület: legalább 3 személyből álló →jogi személy, melynek tevékenységét tagjai döntéshozatali jelleggel végzik (vö. 336-341.k.). - A ~i cselekvés szabályai: ha választásról van szó: az összehívandók abszolút többségének jelen kell lennie; a döntéshez a jelenlévők abszolút többségének pozitív szavazata szükséges. Abszolút többségről akkor beszélünk, ha valakire a jelenlévőknek több mint a fele szavazott (pl. akár 20, akár 21 jelenlévőből 11). Ha 2 szavazási menetben egy jelölt sem kap abszolút többséget, a 2. menetben legtöbb szavazatot elért 2 jelölt közül kell választani a 3. szavazási menetben. Ha több ilyen személy volna (akár úgy, hogy pl. A, B és C 4-4 szavazatot kaptak, akár úgy, hogy A 5, B és C 4-4 szavazatot ért el), akkor az egyenlő számú szavazatot elértek közül az idősebb jut tovább a 3. fordulóba. Így pl. ha A 40, B 50, C pedig 60 éves és A 5, B és C pedig 4-4 szavazatot kapott, akkor nem B és C, hanem A és C jut tovább. A 3. menetben a 2 jelölt közül a több szavazatot elért számít megválasztottnak (akkor is, ha ez a szótöbbség csak relatív). Ha egyenlő számú szavazatot kaptak, azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az idősebb (119.k. 1). A 3. menetben egyébként - mint egyes szerzők hangsúlyozzák - a 2 jelölt is részt vesz a szavazásban, sőt szavazhatnak magukra is. Újdonsága a CIC választási szabályainak az CIC 1917:101. kánonjához képest, hogy nem a leadott érvényes szavazatok többsége a döntő, hanem: 1) jelen kell lennie a választásra jogosultak többségének; 2) a megválasztáshoz a jelenlévők abszolút többségének szavazatára, s nem az érvényes szavazatok abszolút többségére van szükség. Ez a rendszer garantálja, hogy a választás eredménye mindig a ~ egy jelentős részének, s ne csupán egy törpe kisebbségnek a véleményét tükrözze. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy távolmaradás v. a szavazástól való tartózkodás ill. érvénytelen szavazás útján egy csop. megakadályozza a választást. Ám a legfontosabb választásokat illetően ez a bojkott mégsem olyan nagy veszély, hiszen a jog szerint az érvényes választás elmaradása esetén egy bizonyos idő múlva a kinevezés joga a felsőbb hatóságra háramlik (devolutio). - Ha egyéb ügyletekről van szó: az számít a ~ döntésének, amit az összehívandók többségének jelenlétében a jelenlévők abszolút többsége elfogadott. Ha az első két menetben nem alakul ki abszolút többség, az elnök szavazatával eldöntheti az egyenlőséget (119.k. 2.). A fogalmazás feltételezi, hogy a kérdést úgy bocsátották szavazásra, hogy csak igennel v. nemmel lehessen válaszolni. A törvénykv. nem intézkedik arra az esetre, ha sem abszolút többség, sem egyenlőség nem alakul ki, pl. érvénytelen szavazatok miatt. Az ilyen helyzetek megoldására a részleges jog és a szabályzatok hivatottak pontosabb előírásokat adni. Ha mindenkit egyénileg érintő ügyről van szó: a ~ döntéséhez minden érintett jóváhagyására van szükség (119.k. 3). Ennek az elvnek az értelmében kíván a jog egyhangú hozzájárulást pl. a megegyezés útján történő választáshoz (174.k. 1.§) v. a ppi konf. döntéséhez az egyes pp-ök hatáskörébe tartozó kérdésekben (455.k. 4.§). Sz.Sz.A.

Erdő 1991:108.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.