🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > telekinészisz
következő 🡲

telekinészisz, pszichokinészisz: paranormális tevékenység, amellyel valaki tárgyakat érintkezés, eszközök nélkül, pusztán az akarata nyomán, „gondolati úton” mozgatni képes, vagy megváltoztatja az alakjukat (pl. Uri Geller). - Vannak, akik szerint a ~ „magától” bekövetkező jelenség, a pszichokinézis akaratlagosan végrehajtott tett. Az elsőbe sorolják parapszichológusok a teleportáció (tárgyak nagyobb távolba eljutása látható hordozó nélkül, mint pl. az ún. „kődobáló szellem” esetei), a →levitáció, és az ún. „kopogtató szellem” (Poltergeist) eseteit. Ez utóbbiaknál az emberek legtöbbször csak elszenvedői olyan történéseknek, amelyekről nem tehetnek, s amelyek egyúttal váratlan, bizarr voltuknál fogva félelmeket okoznak nekik, főként, amikor ismétlődnek. Ezek a jelenségek természettudományos magyarázatot eddig nem kaptak. Jól ismertek az →okkultizmus történetéből, kiemelkedően nagy számban fordulnak elő a →spiritizmus világában, és ismétlődő zaklatásként jelentkeznek olyan lakásokban, helyeken, ahol hosszabban okkult, mágikus tevékenység folyt, v. spiritiszta szeánszokat tartottak (tárgyak mozdulnak el, ajtók nyílnak, csukódnak maguktól, lépések, kopogások hangzanak, stb.). Napjainkban a →parapszichológia foglalkozik velük, amelynek úgy tűnik, nehéz megmaradnia a tiszta tudományosság követelményei mellett, mert gyakran képviselői is magukévá teszik az okkult világképi elemeket, hogy magyarázatokkal szolgálhassanak az érdeklődőknek. - A ~ „spontán” eseteivel kapcsolatban viszont van mondanivalója a kat. lelkipásztori gyakorlatnak: a tapasztalat szerint az ilyen ismétlődő, zavaró jelenségek megszűnnek a szentelmények (→házszentelés) s a hitből fakadó imádság nyomán. A józanul hívők életében közös, hogy mindenkor tartózkodni akartak a rendkívüli jelenségektől. A kat. egyh. szentelményi gyakorlata, az imádság és a megszentelődésre törekvő életmód, valamint az egyh. eredeti tanításához való mindenkori hűség segíti az egyházban a közösségeket és az egyént a titokzatosnak tartott dolgok megkülönböztetésében, megítélésében. G.P.

Müller 1935. - Gál 1997.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.