Türk Antal (1750–Marosvásárhely, 1798): építőmester. – Schmidt Pál segédje, majd utóda. A besztercei és székelyudvarhelyi plébtp., az erzsébetvárosi örm. tp., az erdőcsinádi (Torda vm.) ref. tp. s a kolozsvári unit. egyh. építője. Késői művein már klasszicista stílusjegyek is fölfedezhetők. V.S.

B. Benkő Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, 1977.

Türk Frigyes (Eger, Heves és Külső-Szolnok vm., 1854. ápr. 26. – Eger, 1911. ápr. 9.): főgimn. tanár.–El. és középisk. Egerben végezte. 1873–76: a bpi Tud.egy. gör–lat. szakos középisk. tanári okl. szerzett. Több évi nevelősködés után 1890. XI. 10 – XII. 23: az egri áll. alreálisk. a földr. a m. és ném. nyelv tanára. Rendszeresen fölolvasott a Ker. Iparoskörben és az el. iskolák tantestületeiben. →Kandra Kabos barátja és régészeti kirándulásain →Bartalos Gyula kísérő – segítőtársa. A városi tanács megbízta Eger tört-nek megírására, de annak befejezése előtt meghalt. – Írásai: Hevesm. Tanügy (1896: Az elemek hatalma; 1897–1903), Heves vármegye (Bp., [1909]: 94. Eger város és műemlékei). – M: Csillagmesék. Eger, 1894. – Káin álma. Uo., 1894. – Nyelvünk és szívünk. Uo., 1895. – Az ó-klasszikus írók népszerű ismertetése: Homerosz. Uo., 1895. – Hellasz bölcsődala. Uo., 1895. – Muzsikaszó (és a magyar népzene). Uo., 1897. – A szerelem költője. Ovidius. Uo., 1898. – Flóra. Uo., 1900. – Séta a természetben. Uo., 1900. – A m. Athén egy lustruma. Uo., 1902. – Zalár József. Uo., 1902. – Titus Livius. Uo., 1903. – Ne ölj! (Madarak védelme). Uo., 1903. – Felső-Tárkány és az Imókő. Uo., 1904. – Eger vára. Uo., 1906. – Egri útmutató az 1907-iki országos dalünnep alkalmára. Eger, 1907. – Egri kalauz. Uo., é. n. – Türk Frigyes munkái. Összegyűjtve barátai és kiadva a nyomdai költséget biztosító aláírók által. Eger, 1912. 88

Heves vm. [1909]. 406. – Hevesm. Tanügy 1911:4. sz. – Szinnyei XIV:592. – Bíró 1955:120, 469. – Kiss 1993:98. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Türk János Antal (Herzogsdorf, Alsó-Ausztria, 1811. – Eger [?], 1862): katonazenész, tanító. – 1830–38: a Schwarzenberg ulánus ezred trombitása, 1838–: Gyöngyösön rajzot, szépírást tanított, festett is. 1842–: a főszegyh. zenekarának bőgőse. 1852–55: a ciszt. gimn. rajz és szépírás tanítója. 1854: Erzsébet kir.né egri látogatására egy egri képeskvet készített, amelyet a város a kir.nénak ajándékozott. 1937: Barcsay Amant Zoltán vette meg egy bécsi árverésen és állította ki régiséggyűjteményével együtt a várban. 88

Kiss 1993:98.