🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tétszentkút
következő 🡲

Tétszentkút, Győr-Moson-Sopron m.: Szűz Mária-búcsújáró hely Tét mellett. - A hagyomány szerint 1715: egy osztrák cs. katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy fekélyes lábbetegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kpnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne. Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált ~ a Rábaköz népének egyik búcsújáró helyévé. A szentkúti kpnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt. A búcsújáró kpnát mindig Tét pléb-járól látták el. A kpna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja IX. 12: Mária nevenapján van. A plébtp. búcsúját Páduai Szt Antal ünnepén (VI. 13.) tartják. - A szenkúti tp. 1715-44: épült ki mai formájában. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szt Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szt István és Szt László kir-ok szobrai állnak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesítették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elválasztó rokokó rács, a régi m. vasművesség remeke. Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem az 1818: épült téti plébtp-ban láthatjuk. A 18/19. sz. fordulójáról származnak. B.G.

Szenthelyi 1988:120. - Barna 1990:160. - Szilárdfy 1994:30.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.