Trencsén, v. Trencsén vm. (Trenčin, Szl.): 1. vár. Szt István kir. (ur. 1000–38) idején alakult várispánság székhelye volt. 1241: a tatárok nem tudták bevenni. Csák Máté birod-ának közp-ja lett, majd ismét kir. vár. 1528: a Szapolyaiak kezén levő várat I. Ferdinánd csapatai elfoglalták. 1600: az Illésházy családé, 1605: Bocskai serege szállta meg. 1704: a kurucok rövid időre elfoglalták, de később cs. kézen maradt. A nagyjából négyszög alaprajzú belső vár közp-ja a hatalmas négyzetes torony. Később tornyokkal és bástyákkal erősített külső falrendszerrel övezték. Mo. egyik legnagyobb erőssége volt. Nagyrészt épen áll. – 2. plébánia a v. nyitrai egyhm. vágoninneni trencséni esp. ker-ében. 1300: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tit-ra sztelték, a várhoz fallal kerítve csatlakozott, amihez szintén fallal kerítve a város. Háromhajós, kk. eredetű, de a 17. sz: gyökeresen átépített kőépület, Ny-i toronnyal. Kétszakaszos szentélyében háromoldalú apszis, hajójában egy pár pilléren és két pár oszlopon nyugvó boltozat, amely a főhajóban cikkelyes donga-, a mellékhajókban bordátlan keresztboltokból áll. Az É-i mellékhajó szentély előtti utolsó szakasza sírkápolna, oltárán ólomfeszület, bal oldali falán →Illésházy Gáspár síremléke és Illésházy József emléke, domborművű mellképével. A főhajó felé a sírkpnát 18. sz. kovácsoltvas rácsozat zárja el. A sírkpnával szemben, a D-i hajó utolsó szakaszában 17. sz. kő keresztkút: guggoló oroszlánon kerek medence kerubfejekkel. – Akv. 1651-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: szl., ném. – Filiája 1917: Trencsénpüspöki. – 3. A ferencesek kolostora 1309: már állott, mert ott tartották a tart. káptalant. Az esztergomi kusztódiához tartozott. II. Ulászló testvére, Zsigmond hg. 1501–05: átutazóban többször adott kisebb alamizsnát a barátoknak. 1530–31: a várostól is kaptak támogatást, 1531: ismeretlen okból eltávoztak, épületeiket a 18. sz: lerombolták. – 4. A jezsuiták 1649: telepedtek meg ~ben. 1650: Lippay György érs. alapítványt tett novíciusház, isk. és tp. építésére. Az egyhajós, dongaboltozatos, kéttornyú barokk tp-ot oratóriumokkal betetőzött mellékkápolnák sorával 1652–67: építették, Xavéri Szt Ferenc tiszt-ére szent. 1712–15: I. Tausch festette ki. A kőoszlopokkal ékes főoltár Christoph →Tausch tervei szerint 1616–19: készült. Az aranyozott érc tabernákulumon ezüstözött szobrok, előtte 6 ezüst gyertyatartó. A tp. kapuján két oroszlán közt oszlopot ábrázoló címer, emeletén fülkékben szobrok, oldalfalain aranyozott fejezetű pilaszterek, orgonakarzatán stukkódíszítés. Itt dolgozott 1678–81: Robleck Ferenc, 1710–22, 1734–43, 1755–61: Sinkó György. 1713–14: Diller János, 1752–55: Werder József, 1754–65: Miller Máté asztalostestvér. – A rendház 1655–63, 1666–83, 1686–1708, 1712–71: noviciusház volt, ebédlőjének képeit Bader József festette. – 1655–: gimn-ot nyitottak, melyet 1776: a piar-k vettek át. 1662: gyógyszertárat alapítottak (→trencséni jezsuita gyógyszertár). – Házfőnökök és igazgatók (egyúttal szkalkai apátok is): 1648: Zombori Lippay Ferenc, 1658: Vid László, 1665: Hanula Jakab, 1668: Rutkay Miklós, 1672: →Szarka Gáspár, 1675: Csernyánszky János, 1680: Skerlecz Mihály, 1682: Permay László (zsolnai házfőnök is), 1690: →Csákányi Imre, 1700: →Berzeviczy Henrik, 1710: Kapy Gábor, 1713: Horváth Endre, 1714: Szadeczky Miklós, 1718: Kiris Ferenc, 1723: Vanovics György, →Csepelényi Ferenc, 1729: Vánosy Antal, 1742: →Kazy Ferenc, 1743: →Imrikovics György, 1745: Deller Mátyás, 1752: →Fodor Mihály, 1761: Preindl Márton, 1763: →Jaszlinszky Endre, 1769: Preindl Márton. – 5. A piaristák 1776: átvették  a v. jezsuita koll-ot, a novíciusházat és a 3 emeletes gimn-ot a kvtárral együtt. Rházuk 1777–1850: noviciátus volt. →Trencséni Piarista Gimnázium – Lakói 1991: 144 m. (0,25%), össz. 56.828; 2001: 164 m. (0,28%), össz. 57.854. – A r.k. polg. leányisk. 1919-ig működött.  Bá.B.– H.F.L.–**

1. Varjú 1932:180. – Vártúrák III:163. – Divald 1999:406. – 2. Gerecze II:925. – Schem. Nitr. 1911:44. – Garas 1955:202. – Divald 1999:406. – 3. Karácsonyi I:286. – 4. Rupp I:631. – Velics II:75. – JTÉ 1942:266. (a noviciátus teljes anyakönyvével!) – Aggházy II:291. – Divald 1999:408.