🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tiberiás
következő 🡲

Tiberiás, Tiberien (2000: Tabariyeh, Izrael): 1. város a Genezáreti-tó nyugati partján. →Heródes Antipász alapította (Kr. u. 17-22 között) és Tiberius cs-ról nevezte e1. 61-ig Galilea főv-a volt (az addigi főv., Szapphorisz helyett); ekkor Nero cs. II. Agrippa kir-nak adományozta. Hogy benépesüljön, erőszakkal galileaiakat telepítettek a városba; a zsidók sokáig idegenkedtek a várostól, mert az alapokban sírokat fedeztek föl. Ám a meleg vízű fürdők nagy vonzerőt kölcsönöztek ~nak, úgyhogy idővel kultikus szempontból →tisztának nyilvánították a várost. Az evang-ok közül csak Jn 6,23 szerepelteti; ezen kívül csak a Tibériás tava (→Genezáreti-tó) kifejezésben találkozunk vele. A Kr. u. 2. sz-tól a zsidóság szellemi közp-ja lett: itt szerkesztették a Misnát, a jeruzsálemi Talmudot, és itt készült a maszoréta szöveg (→maszoréták). - 2. egykori püspökség Palesztina provinciában. Szkitopolisz suffr-a volt. Címét viselte: 1808: Perényi Károly. R.É.

BL:1816. - AP 1990:856.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.