🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tarján
következő 🡲

Tarján: a honfoglaló magyar törzsek egyike. - VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci cs. (ur. 913-959) Terianou névalakban a törzsek fölsorolásakor az 5. helyén említette. - A 9. sz. végén, a →honfoglaláskor vezére Tas. - Helynévként 1214: Tarian, 1215: Teryan, 1271: Taran; ebből eredeztethető a Tarján, Terény, Darány, Terenye is. Személynévként 1181: Tarian változata ismert, Salamon Ferenc és Németh Gyula szerint azonos a török tarkan méltóságnévvel (ótörök rovásemlékeken tarxan). Emlékét ma helyneveink őrzik, 1910: Gyöngyöstarján, Kőröstarján, Salgótarján, Tiszatarján. 88

Századok 1876:722. (Salamon Ferenc: A m. hadtört-hez a vezérek korában) - Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp., 1930. - Korai m. tört. lex. 1994:661.

Tarján, Komárom-Esztergom m.: plébánia az esztergom-bpi főegyhm. bajóti esp. ker-ében. - Első említése 1240. 1326: terra Taryan tulajdonosa Pál mester. A pléb. 1332: már létezett. 1737: tp-át Szt György tit-ra sztelték, a mait →Fellner Jakab tervei alapján 1783: építették, tit-a 1961: Krisztus Király. A törökök 1540 u. elfoglalták. Lakói 1701: ref-ok lettek. 1737: a Fekete-Erdőből 40 ném. kat. családot telepítettek le. A pléb-t 1756: alapították újra. Harangjait 1930: 91 és 61,5 cm átm., 1926: 39,5 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Org-ját (1/8 m/r) 1797: ismeretlen mester építette, 1925 k. az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: Esterházy Miklós gr. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiája 1997: Tornyópuszta; oldallagosan ellátja 1970-től Héreg pléb-t. - Plébánosai: Koller János, 1762: Légrády Ferenc, 1807: Viturka György, 1810: Balázsy Ferenc, 1814: Szentiványi József, 1850: Drágffy Ferdinánd, 1879: Tocsek János, 1904: Pálmai János, 1914: Niedermann József, 1937: Lezsánszky József, 1947: Fütty Imre, 1948: Szabó Lajos, 1957: Erdőssy Béla, 1960: Kormos Ottó, 1968: Miklósi László, 1971: Parádi Gyula, 1976: Juhász László, 1983: Vendrey Gábor, 1989: Varga Lajos, 1998: Szabó Zoltán. - Lakói 1840: 1460 r.k., 330 ref., 13 izr., 126 egyéb vall., össz. 1929; 1910: 1665 r.k., 1 g.k., 6 ev., 238 ref., 12 izr., össz. 1922; 1940: 1954 r.k., 1 g.k., 7 ev., 197 ref., 2 izr., 1 egyéb vall., össz. 2162; 1983: 2200 r.k., össz. 2687; 2007: össz. 2667. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 304, 2007: 21 tanerős isk-jában 241 tanuló. Varga Lajos-Szabó Zoltán-P.P.

Némethy 1894:285. - Patay 1958. - Schem. Strig. 1997:199. - MKA 2000:39.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.