🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tamásfalva
következő 🡲

Tamásfalva, Hetény, Tomsdorf, v. Torontál vm. (Hetin, Szerbia): plébánia a v. csanádi egyhm. zsombolyai, 1986: a nagybecskereki egyhm. keleti esp. ker-ében. - 1899: alapították. Tp-át 1868: Szentháromság tiszt-ére építették. - Filiái 2000: Párdány, Szerbittabé. - Lakói 2000: kb. 530 r.k. **

Nagybecskerek 2000:34.

Tamásfalva, Temescheny, Tomasciani, Tamászfala (Tămășeni, Neamț m., Moldva, Ro.): 1. község Romántól északkeletre a Moldva és a Szeret között. Neve a magyar Tamásból, párhuzamos névadással. 1449: említik először. A 15. sz: Mihu logofat birtokában lévő település, a 16. sz: Péter vajda a galaci g.kel. monostornak, a 17. sz: Vazul vajda a jászvásári alapítványi isk-nak adta. 1671: m. lakói a híres szabófalvi levél aláírói, melyben megvallják magyarságukat és anyanyelvükön tudó papért könyörögnek. Népessége a 17. sz. végére elpusztult v. elmenekült. A 19. sz. közepén a galaci g.kel. monostor birtoka, jelentős betelepülés történt. Kövér talaján városellátó zöldségtermeléssel foglalkoztak. - Össz. lakosság: 1641: 64, 1646: 70, 1682: -, 1744: 200, 1761: 147, 1770: 200, 1842: 515, 1844: 800, 1851: 854, 1860: 1091, 1890: 1060, 1912: 1495, 1930: 1661, 1992: 3879. Vallás: a 17. sz-tól a 19. sz. közepéig túlnyomóan r.k., 1858: 762, 1899: 1093, 1930: 1628, 1992: 3858 (21 g.kel.), 2004: 4210. Nemzetiség: 1597: „magyar származású latin szertartású lakosok” (Quirini), 1644: magyar katolikus falu (Bandinus), 1844: Jerney: „vénei beszélik még nyelvünket”; 1875: magyar és román nyelvű templomi szolgálat, 1902: Weigand: csángók, 1930: 290 m. nyelvű., 638 m. nemzetiségű. - 2. plébánia. Szabófalva filiájából 1738: már pléb., de 1761-tól ismét Dzsidafalva filiája, anyakönyvét 1763-tól vezetik. Több kísérlet után 1850-től újra plébánia. Egyh. nyelv 1858: és 1875: m., rom. Tp-ai: 1640 k. Szt Kereszt-kpna, 1643: Szűz Mária-fatp. szalmafödéssel, 1646: „kezdetleges művészettel épült kápolna, szalmával födve Szt. Miklós tiszteletére”… „Szakadozott misekönyv, rézkehely és kehelytányér, törött portátile, kékszínű, szakadozott miseruha fehér stólával, piros karkötővel, két válltakaró (selyem és durva szövet), két, lenből való oltárelőfüggöny, egy csengettyű, két durva szövetből való zászló kereszttel, egy középszerű harang” (Bandinus). 1682: fatp-a romba dőlt. A 17. sz. végén kicsiny Ker. Szt János-kpnát építettek, 1761: „összeomlással fenyeget”, megújították. 1850: új Szűz Mária kirnő-tp-ot, 1956-60: új tp-ot építettek. - Plébánosai: 1802: Barbieri Gábor Ferenc János OFMConv, 1807: Cantone Angelo, 1851: Amantini Bernát, 1858: Ferenczy Bálint (m), 1985: Simon Ioan, 1988-tól: Enășoaie Iosif, 2001-től: Lenghen Francisc. 1991-től campostrini irgalmasrendi szerzetesnővérek karitatív tevékenységet folytatnak. H.P.

Jerney 1851:30. - Kovács 1868:46. - Weigand 1902:133. - Auner 1908:25. - Veress 1921:73. - Lükő 1936:170. - Makkai 1936:27. - Domokos 1987:55. - Mikecs 1989:81. - Bandinus 2004:84.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.