sötét század (lat. saeculum obscurum): az egyháztörténet 880-1046 közötti, a karoling kor végétől a Gergely-féle reformokig tartó időszakának C. →Baroniustól származó elnevezése. - A belső bajok mellett szaracén, viking, magyar támadások zavarták az életet. Az Egyh. Államban és Rómában nemesi családok uralkodtak: a Theophilaktoszok után 962: a Crescentiusok, 1012: a Tusculumiak. Nemegyszer a p. is e családokból került ki. Új erőként jelent meg a 962: fölújított császárság. Mindezek ellenére az Egyh. Áll. fönnmaradt, sőt a p. D-en a normannok, É-on a cs. jóvoltából érvényesíteni is tudta jogait. - E korszak pápái: 872: VIII. János, 882: I. Marinus, 884: III. Adorján, 885: V. István, 891: Formosus, 896: VI. Bonifác, VI. István, 897: Romanus, II. Tódor, 898: IX. János, 900: IV. Benedek, 903: V. Leó, 904: III. Sergius, 911: III. Anasztáz, 913: Landon, 914: X. János, 928: VI. Leó, VII. István, 931: XI. János, 936: VII. Leó, 939: VIII. István, 942: II. Marinus, 946: II. Agapitus, 955: XII. János, 963: VIII. Leó, 964: V. Benedek, 965: XIII. János, 973: VI. Benedek, 974: VII. Benedek, 983: XIV. János, 985: XV. János, 996: V. Gergely, 999: II. Szilveszter, 1003: XVII. János, 1004: XVIII. János, 1009: IV. Sergius, 1012: VIII. Benedek, 1024: XIX. János, 1032: IX. Benedek, 1045: III. Szilveszter, VI. Gergely. **