szűz (lat. castus/a), érintetlen (lat. intactus/a): biológiailag tág értelemben a nemi érintetlenséget őrző férfi vagy nő; szoros értelemben érintetlenségét őrző nő, aki „férfit nem ismer” (lat. virgo, m-ul →hajadon, →leány); erkölcsileg a belső világ, a gondolatok és a vágyak tisztasága, érintetlensége; átvitt értelemben a maga nemében egészen tiszta, szennyezetlen (~föld, ~arany, ~virág). - 1. Az ÓSz szóhasználata. A héb. betulah szó (a LXX: legtöbbször parthenosz), alapjelentése 'fiatal, még férjhez nem ment, de már házasságra érett lány'. Az ugariti szövegekben Anát istennő jelzője, akit egyben a termékenység istennője is. Az ókori K számára ez a jelző nyilvánvalóan főleg az istennő korlátlan hatalmát és hervadhatatlan ifjúságát fejezte ki, és semmiképpen nem állt ellentétben anyaságával (ugyanez áll a gör. parthenosz jelzőre is a mitológiákban). C. H. Gordon ezért arra a következtetésre jut, hogy a K-i nyelvek szókincse nem tartalmaz olyan szót, mely a virgo intacta fogalmát jelölné. A bibliai szóhasználatban a betulah vsz. jelentésfejlődésen ment át. Jóllehet sokszor elmosódottabb, ált. értelemben találkozunk vele, mégis több helyen a szövegösszefüggésből eléggé látszik, hogy a betulah érintetlen lányt jelent (Ter 24,16; Kiv 22,15; Lev 21,3.14; 2Sám 13,2.18; vö. Lev 21,13; MTörv 22,14-20; Bír 11,37: 'szüzesség'). - Az almah (az ÓSz-ben 7x) egyszerűen a házasságra érett fiatal lány, érintetlenségétől függetlenül; hímnemű változata: elem (1Sám 17,56; 20,22). Csak a Ter 24,43 (és esetleg az Én 1,3) esetében tehető föl a szövegösszefüggés alapján, hogy érintetlen lányról van szó; ugyanakkor a 6,8, ahol a ~ek a királyi háremben jelennek meg, kizárja, hogy a szót biológiailag értelmezzük; a többi helyeken az almah egyszerűen az életkorra utal (Kiv 2,8; Zsolt 68,26; Péld 30,19; Iz 7,14). A LXX ennek megfelelően csupán 2 alkalommal szerepelteti a gör. ~ szót megfelelőül (Ter 24,43; Iz 7,14), egyébként a leány szóval él. - Az ÓSz-ben. Mivel Jahve népe számára az egyetlen (Isten) akar lenni, a szövetséget a jegyeshez, a „~ Izraelhez” fűzödő szeretetként írják le (Iz 62,5; Jer 31,4), ami a →körülmetélés tanúsága szerint nem csupán lelki kapcsolat. A házasság és a gyermekáldás sokra becsülése miatt a →szüzesség jelentősége kisebb volt; sőt nagy szégyennel és nyomorúsággal járt, ha egy lány nem ment férjhez (Iz 4,1). A házasság előtti szüzesség nagyon fontos volt: aki ~ lányt elcsábított, annak meg kellett fizetnie érte az apának a jegyajándékot, és feleségül kellett őt vennie (Kiv 22,15); az így létrejött házasságot a férfi nem bonthatta föl (MTörv 22,28). A főpap csak ~ lányt vehetett feleségül (Lev 21,13 ); Ez 44,22 ezt az előírást az egész papságra kiterjeszti. - Iz 7,14: a ~ szülése messiási jövendölés, a megtestesülésre utal; a ~ a Bold. Szűz Mária előképe. -

2. Az ÚSz-ben. Jézus korában a 12. évét még be nem töltött leány →kiskorú; 12 és féléves kora betöltésével lépett eladó sorba, a közbeeső fél évben nevezték ~nek. Mt 25,1-13 említ ~eket, akik a menyegzővel kapcsolatos szokásoknak megfelelően eléje mentek a vőlegénynek. ApCsel 21,9: Fülöp 4 ~ lánya prófétál, s ebbe talán már belejátszott az a későbbi felfogás, mely a ~i állapot és a Lélek adományai közt összefüggést keresett. 2Kor 11,2: Pál az egyh. közösséget tiszta ~nek nevezi; ezzel a ker-eknek az általa hirdetett Krisztushoz való osztatlan ragaszkodását hangsúlyozza. A Jel 14,4: is az Egyházra vonatkozik a ~ek kifejezés, mely az üldöztetés idején hű maradt Urához, ezen az első szerelemben való hűséges kitartást értve. -

3. Az Egyházban az ap. időktől kezdve voltak ~ek, akiket az Úr arra hívott, hogy sajátos módon legyenek a királyi Vőlegény választottjai (Én 7,7, 8,5), és ne földi teremtményhez kössék életüket (→jegyesi szeretet, →jegyesmisztika). Ők az Egyh. jóváhagyásával úgy döntöttek, hogy „a mennyek országáért” (Mt 19,12) szüzességben v. az örök tisztaságban élnek, hogy megosztottság nélkül tudjanak ragaszkodni Istenhez a szív, a test és a lélek nagyobb szabadságában. A ~i tisztaság hősi fokát vértanú ~ek élték meg. - 4. Jézus Krisztus anyjának hitvallás értékű neve, mely örök szüzességére utal: ~ Mária (lat. Virgo Maria). →Szűzanya, →Boldogságos Szűz Mária, →Istenanya, →Mária neve. - 5. →szüzek rendje R.É.-P.S.

Strack-Billerbeck I:295. - BTSz 1976:1267. - BL:1762. - KEK 922. - Puss 2005.