🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szövetkezet
következő 🡲

szövetkezet, szövetkezeti eszme, szövetkezeti mozgalom: önkéntes gazdasági célú társulás, melyben a tagok közös tőkerésszel (üzletrésszel), közös felelősségvállalással folytatnak gazd. tevékenységet, s az eredményen (hasznon) közösen osztoznak. - A ~i eszme alapja, hogy kistermelők v. kisfogyasztók számára is lehetővé váljék a nagyobb gazd. egységek adta jobb hatékonyság kihasználása. Előny lehet az együttesen szervezett tevékenységben, a kölcsönös segítségnyújtásban, és jobbak az esélyek a konkurrenciaharcban. - Formái: a) beszerzési ~: iparban és mezőgazd-ban a nagy tételben történő olcsóbb anyagbeszerzésre; b) termelési ~: kisiparosok társulása munkamegosztás egymásközti megszervezésére és/vagy áruik együttes értékesítésére; c) értékesítési ~: közös piackutatásra, áruk közös kiszállítására és előnyösebb feltételek melletti eladására; d) fogyasztási ~: olcsóbb termékbeszerzést követő együttes szétosztásra; biztosító ~: közös kockázatvállalásra; e) hitel~: közös pénzalapok gyűjtésére és szükség szerinti felhasználására. - A ~i mozgalom gondolatát a kialakuló kapitalizmus visszásságai elleni védekezésül az utópista szocialisták (Claude-Henri de →Saint-Simon gr., Charles →Fourier, Robert →Owen) vetették fel a 19. sz. első felében. Fogyasztási v. munkás hitel~ek létrehozását már a korai →keresztényszociális mozgalmak és gondolkodók is célul tűzték ki (Robert de →Lamennais, Adam Müller, Wilhelm E. →Ketteler). A ~i mozg. első gyakorlati megjelenése 1844: a rochdale-i (Anglia) takácsok társulása. 28 munkás hozta létre a Society of Equitable Pioneers ('Igazságos Pionírok Társasága') fogyasztási ~et. Világszerte számos orsz-ban terjedt el a ~i mozg., elsősorban a skandináv államokban, Angliában, Izraelben. - Mo-on a ~ek alakításának jogi alapját az 1875:37. tc. (Keresk. Törv.) és az 1898:23. tc. (~i Törv.) rakta le, majd a hitel~ekre vonatkozóan az 1920:30. tc., az ipari ~ekre vonatkozóan az 1924:18. tc. terjesztette ki. Jelentős gazd. hatása volt az elsőként 1898: gr. Károlyi Sándor által létrehozott Hangya ~nek. Ugyancsak 1898: alakult meg az Orsz. Hitel~. A sikeres ~ek jelentős vagyont halmoztak fel és további szervezetek létrehozására is képessé váltak. Így 1919. X. 20: az előző két szervezet és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete alapította meg a földművelési min. támogatásával a Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt-ot, ami idővel a m. termelők teljes gabonakivitelét bonyolította a 2 vh. közötti időben, és ezenkívül még további váll-ok létrehozójává is vált. A ~ek előnye  (elsősorban a mezőgazd. termékek ter-én) abban állt, hogy a mezőgazd. termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat révén kikapcsolták a hasznot lefölöző közvetítő keresk-et, s a haszon a résztulajdonosoknak, elsősorban a termelőknek jutott. - 1948-: fölszámolták az önkéntes szerveződéseket, így a legtöbb ~et is. Az akkor megalakult mezőgazd. termelő~ek nem önkéntes társulások voltak, hanem  a valódi ~ek néhány jellemző tulajdonságát megtartva (a tagok legalábbis formális közgyűlése, a haszon részbeni szétosztása) az állampárt felügyelete alatt álltak. Egyes ~i formák, takarék~ek és fogyasztási ~ek (ÁFÉSz) tovább éltek. A pártállami rendszer utolsó évtizedében ismét jelentek meg ~ek. A mezőgazd. termelő~ek iparcikkeket termelő melléküzemágát szervezték többnyire ~i formában, ill. kisiparosok egyesülései alakultak. - Az 1990 u. ismét nagy számban jöttek létre valódi ~ek, a mezőgazd-ban és az ipari kisvállalkozói körben. Az 1992-i ~i törv. 3.§-a szerint: „A ~ a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A ~ jogi személy.” A 2000-i ~i törv. 3. § (1) p. szerint: „A ~ az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását,  ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is, ill. esetenként a tagjainak, munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak kulturális, okt., szoc. szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.” - A ~ek a globalizáció és a betelepülő külf. tőkeerős váll-ok miatt különleges jelentőségűek. Másfél évtized alatt a ~ek nagyon sok változata alakult ki: takarék-, üdülő-, a városi lakásállomány jelentős részét kezelő lakás-, többféle típusú mezőgazd. ~, a nyári diákmunkát szervező ~ek, diákok iskola~ei, stb. N.D.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.