szög (lat. clavus): 1. sátorcövek. Jael ezzel ölte meg Sziszerát (Bír 4). - 2. az egyik végén hegyes, a másikon kiszélesedő vagy fejjel ellátott, beverve rögzítésre való fémrudacska. A ~ek Krisztus szenvedésének egyik eszköze (→keresztrefeszítés). - A Szentírásban a szilárd helyre bevert ~ a tekintélyes tisztviselő képe (Iz 22,23). Kk. képeken a jól látható ~ erre utal. Ezért adnak a kk. festők is a gyermek Jézus kezébe →szegfűt, melynek termése ~höz hasonló. A Jézus születése-képeken néha 3 ~ van beverve a gyermek Jézus fejénél. - Szt Eligius, Szt Erazmus, Szt Fausta, Szt Ferreolus, Szt Pantaleon, Szt Placid; Krisztus ~ei: Szt Ilona, IX. Szt Lajos, Szt Cyriacus, Agricola, Erasmus, I. Sándor és Vitalis attrib-a. **

Lipffert 1976:132.