🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szórólapát
következő 🡲

szórólapát (lat. ventilabrum): a →szórás szerszáma. - A Szentírásban az erkölcsi tisztulás, a jó és rossz szétválasztásának képe (Jer 15,7; Mt 3,12; Lk 3,17). - A m. hagyományban az erdélyi ~ rövidnyelű, félköralakú volt, mert ülve, az Alföldön és Felvidék ÉK-i részén hosszabb nyelű, mert állva szórtak. **

MN II:192.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.