Magyar Katolikus Lexikon > S > sztélé


sztélé (gör. 'emlékkő'): szabadon álló, csiszolt kőtömb, többnyire egy uralkodó személyes érdemeinek és katonai sikereinek megörökítésére. - Alaprajza négyszög, felül legtöbbször félkörösen legömbölyítették, s ábra és felirat van rajta. A ~ a kultikus masszébákkal és obeliszkekkel (→kőoszlop) szemben akkor is profán jellegű, ha szentélyben állították föl. Az ÓSz Saul (1Sám 15,12) és Absalom (2Sám 18,18) ~jét említi. R.É.

BL:1756.