szláv korridor, 1919. febr. 5.-1921. okt. 13.: Edward Beneš csehszlovák külügyminiszter terve Magyarország földrajzi bekerítésére, gazdasági és politikai gyarmatosítására. - 1919. II. 5: Párizsban a „békeszerződést” előkészítő Tízek Tanácsa elé terjesztett tervében a minden égtáj felől megcsonkítandó Mo. Ny-i határvidékének szláv államok közötti fölosztását javasolta (Szombathely környéki csehszlovák-szerb határral), hogy 'elválassza a németeket a magyaroktól' (az ezeréves szláv bánat orvoslásaként, amiért a m-ok kettészakították a szláv népek családját). Az elszakításra ítélt ter-en V. 20: a bpi kommün létrehozta a Német Nemzeti Kerületet. VI. 16: Au. népszavazással követelte Wieselburg (Moson), Ödenburg (Sopron) és Eisenburg (Vas) mo-i vm-k németlakta ter-eit; az antant a népszavazást elutasította, mivel a népszavazások az addigi határokra szavaztak. VII. 2: az első osztr. béketervezet Au. és Mo. monarchiabeli határait hagyta jóvá; VII. 3: Beneš tiltakozott, s a ter-re népszövetségi ellenőrzést javasolt. VII. 9: a →Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megkapta a 'Vend-vidéket' Szentgotthárdig. VII. 20: a 2. osztrák béketervezet a 75 %-os ném. lakosságra hivatkozva Ny-Mo-ot (a m. kormány népszavazási követelését elutasítva) annak azonnali megszállása nélkül Au-hoz csatolta. A kommün összeomlását kihasználva a csehek VIII. 13: megszállták Pozsonyligetfalut, megteremtve a 'pozsonyi hídfőt' (amit 1947. II. 10: a →párizsi békében Dunacsúnnal, Horvátjárfaluval és Oroszvárral bővítettek). 1921. VII. 27: Ny-Mo. kitűzött elszakításakor a csehek ismét próbálkoztak a ~ elfogadtatásával, de VIII. 20. után a helyi fölkelők s a ter-re érkezett szabadcsapatok (kb. 2500-2600 fő) megakadályozták, hogy az osztr. csendőrök átlépjék az eredeti határt (→Lajtabánság, →nyugat-magyarországi fölkelés). IX. 11: a m. kormány a felelősséget a fölkelőkre hárította. Beneš IX. 20: e ter. csehszl. megszállását ajánlotta. Az olasz hatalmi és gazd. érdekeket veszélyeztette volna az, ha a ~on keresztül a cseh ipar a horvát kikötőkön át kijáratot kap az Adriára és a Földközi-tengerre. Ezért a m. kormányt támogatva közvetített; X. 13: a →velencei egyezmény Sopron és környéke hovatartozásáról (a fegyveres ellenállás miatt, az elrabolt m. ter-ek közül egyedül ott) népszavazást rendelt el, mely a ~t időszerűtlenné tette. 88

Pozsonyi M. Hírlap 1921:17-18. sz. (Richter Aladár: A cseh-jugoszláv korridor) - A „Sopronvármegye” népszavazási emlékalbuma. Sopron, 1932. (Lipthay Béla: Burgenland, Mo. megszállt része) - Missuray-Krug Lajos: A Ny-mo-i felkelés. Sopron, 1935:17. - Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Bp., 1963:289. - Legújabbkori Múzeumi Közlem. 1967:1-2. sz. (Fogarassy László: Lajtabánság) - Regio 1992:90. (Romsics Ignác: ~, Burgenland, Lajtabánság: koncepciók Ny-Mo-ról 1917-1921).