Magyar Katolikus Lexikon > S > szilágysági telepítések


szilágysági telepítések: A háborúkban kipusztított lakosság helyébe IV. Béla (ur. 1235-70) engedélyével 1246: Gál erdélyi pp. (1246-69), IV. (Kun) László (ur. 1272 -90) engedélyével 1282: Monoszló nb. Péter erdélyi pp. (1270-1307) telepíthetett lakosokat, akiknek egyetlen bírájuk az erdélyi pp. A 14. sz: a Szamos mentére a tör. elől menekülő oláhokat telepítettek, részben Máramarosból. 1568: a törökök Váradig mindent elpusztítottak, 1682 e. Közép-Szolnok vm-ben 59 falu pusztult el (24 a tör., 10 a ném., 25 a tör., szatmári rablók és kurucok kezétől) A kipusztított m. lakosság helyébe az 1717/18-i erdélyi éhínség és drágaság elől oláh telepesek érkeztek, akik folytonos vándorlásukkal áttekinthetetlenné tették a népességi viszonyokat. 1733: 3637 oláh családot írtak össze. A 17. sz: még virágzó prot. m. községek helyébe a 18. sz: g.kel. lakosság költözött. 1750 k. Hadadra és 1757: Tasnádra, 1845: Szamosnagygoroszlóra svábok érkeztek. A 18/19. sz. fordulóján Girót faluban kezdődött a tótok betelepedése, akik 5 é. adómentességet kaptak. 1830: Hármaspatakot a Kertszegiek, Magyarpatakot a Bánffyak telepítették Zemplén vm-ből. Székelyek Diósadon és környékén, a Berettyó vidékén Zoványon, a palócok 1888 k. Sarmaságon, Szopor, Derzsida, Kerestelek és Zálnok környékén telepedtek le. 88

Hunfalvy I:354. - Petri 1901:145.