🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szentelés
következő 🡲

szentelés (lat. benedictio, consecratio): →áldás, mely személyt vagy tárgyat maradandóan kiemel világi rendeltetéséből és Isten szolgálatára rendeli. - A ~ ált. →olajjal v. →krizmával történik, gyakran a pp. részére van fenntartva. A m. nyelv nem tesz pontos különbséget a ~ és a →megáldás között. →ételszentelés, →oltárszentelés, →papszentelés, →templomszentelés, →vízszentelés **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.