🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szemérmetlenség
következő 🡲

szemérmetlenség, erkölcstelenség, fajtalanság, kicsapongás, tisztátalanság: bűn a →hatodik parancsolat és a →kilencedik parancsolat ellen, a →szemérmesség és a →tisztaság ellentétes víciuma. - 1. Az ÓSz-ben nincs külön szó a fogalom jelölésére. Elsősorban a bölcsességi irod-ban találkozunk vele, a muszar (kb. 'fegyelem'; →nevelés) ellentéteként, anélkül, hogy a rá vonatkozó kifejezés a nemiséggel kapcsolatban bármiféle képzeteket keltene. Nemi vonatkozásban a ~ az ÓSz-ben azonos a nemi és a házas életre (házasságtörés) vonatkozó törv-ek megszegésével. Az idevágó törv-eket elsősorban a →szentség törvénye (Lev 18; 20) öleli fel. A 18,6-17 tizenegy parancsot tartalmaz, melyek tiltják a nemi érintkezést a nagycsaládon belül (az apa feleségével, a lánytestvérrel akkor is, ha csak féltestvér, az apának lányával, a mennyel, az unokával, a szülők testvéreivel, az apai részről testvér feleségével és a sógornőkkel), büntető rendelkezést azonban nem foglalnak magukban. A 18,18-23 további vétségeket sorol fel (a feleség nővérének befogadását a hárembe, a nemi érintkezést havi tisztulás idején, a házasságtörést, a →pederasztiát, a →bestialitást, de szintén büntetés kilátásba helyezése nélkül. Csak a Lev 20 későbbi rétegében találkozunk szankciókkal: a házasságtörés (20,10-12), a pederasztia (20,13), a bestialitás (20,15; vö. 22,18), akár ffi követi el, akár nő, halálbüntetést von maga után; aki elveszi a lányt is, az anyját is (20,14), azt az asszonyokkal együtt el kell égetni; aki feleségül veszi nővérét, apja v. anyja lányát, v. aki havi tisztulása idején közeledik az asszonyhoz (20,17), azt ki kell irtani a népből; aki apai nagybátyja v. testvére feleségét elveszi (20,20), azt Jahve gyermektelenséggel sújtja. Az ún. szichemi tizenkétparancsolat (MTörv 27,20-23) átokkal és a kultikus közösségből való kizárással bünteti azt, aki apja feleségével, apja v. anyja lányával v. anyósával hál; ugyanígy azt is, aki állattal egyesül (bestialitás). - 2. Az ÚSz elsősorban az akatharszia és porneia szóval él. Az akatharszia a hellén világ szexuális dekadenciáját, nemi értelemben vett erkölcsi hanyatlását, romlását bélyegzi meg (Róm 1,23; 6,19; 2Kor 12,21; Gal 5,19; Ef 4,19; 5,3.5; Kol 3,5;. Jel 17,4), amely a →test cselekedetei közé tartozik (Gal 5,19;. Róm 6,19). A porneia már a profán gör-ben is magában foglalta a szexuális értelmet, ezt az értelmét az ÚSz-ben is megtartotta, és vonatkozhat a nemi élettel kapcsolatos vétségekre általában (1Kor 6,13-18; 7,2; 10,8; 2Kor 12,21; Gal 5,19; Ef 5,3; Kol 3,5), de a házassági erkölcs ellen elkövetett bűnökre is (Mt 5,32; 15,19; 19,9; 1Kor 5,1; 1Tesz 4,3-4). Az ApCsel 15,20: a szó speciális jelentést hordoz (a zsidó házassági akadály figyelmen kívül hagyása?). A 'bálványimádás' jelentés (Jn 8,41; Jel) nyilvánvalóan zsidó eredetű: a Jahvétól való elpártolást (→hűtlenség) házasságtörésnek tekintették. R.É.

BL:371.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.