🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szemlélődés
következő 🡲

szemlélődés (lat. contemplatio): az →igazság megragadásának csendes, többnyire szótlan, racionális megfontolások nélküli állapota (→szemlélődő imádság). - A ~ alapja az ember veleszületett adottsága, nyitottság a transzcendencia és az isteni titok felé. Ebben az értelemben a ~ mindenki sajátja, szoros értelemben azonban a szerzetesek és remeték állapota (→szemlélődő élet). A ~ nem tétlenség, hanem „a lelki erők kikapcsolása” (Avilai Szt Teréz); az imádkozó lát, tapasztal, de nem a saját erejéből. A ~re fölkészítő tisztulási folyamat sok belső küzdelemmel és fegyelmezettséggel (→aszkézis) jár. Az ember →lelki szárazságként, a →lélek sötét éjszakájaként éli meg az utat, mely a ~re, a belső csöndre vezet. Megtapasztalja Isten hallgatását a világban (Isten nem válaszol világi terveinek megvalósulását kérő imádságára), s fölismeri, hogy a világ nem Isten (→Isten megismerhetősége). E fölismerésből hallgatás születik, mely több, mint a szavak hiánya: a léleknek már fontosabb Isten jelenlétének egyszerű szemlélése, mint saját kívánságainak kimondása, tehát hallgat, és ebben a csendben meghallja Isten szavát, odahallgat Isten szavára. Keresztes Szt János szavaival: „a ~ hallgatag szeretet”. - Ugyanakkor „még a legszemlélődőbb életben sem szabad megszakítani a kapcsolatot a világgal; sőt minél inkább vonz valakit Isten, a léleknek annál inkább ki kell lépnie önmagából, hogy az isteni életet vigye a világba” (E. Stein). Ezért a ~ nem a klauzúrás szerz-ek és remeték sajátja, hanem az igazság megismerésének egyik útja mindenki számára. A civilizáció és a tudományosság egyoldalú értelmezése (→pozitivizmus) s az élet felgyorsulása a 20. sz. végére háttérbe szorította a ~t, s ez az élet minőségének romlásához, hajszoltsághoz és a lelki betegségek terjedéséhez vezetett (→alkoholizmus, →depresszió, →kábítószer). - A ~ a benső v. elmélkedő imádság elmélyültebb változata. A hagyomány eszerint megkülönbözteti a természetes v. természetfölötti (szerzett és beléöntött) ~t. **

Schütz 1993:342. - KEK 2709.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.