szüntelen imádság: eleven, állandó és személyes kapcsolat Istennel. A szó szoros értelmében vett →imádságon túl (→szóbeli imádság, →elmélkedés, →szemlélődő imádság) magában foglalja az Istenért végzett munkát, az Istennek ajánlott pihenést, a bajok és szenvedések türelmes elfogadását, a harcot a jóért és a rossz ellen, a szent →vágyat Isten és az Ő tökéletességei után (vö. Zsolt 41; 62). - Imádkozni mindig lehet, a ker. élet és az imádság nem választható szét. A Szentírás felszólítása: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Tesz 5,17; vö. Ef 5,20; 6,18) azért lehetséges, mert Isten, aki mindenütt jelen van (vö. DS 39, 428, 1782), különleges módon jelen van a megigazult emberben. →Isten jelenlétének tudata és „érzékelése” maga is imádság. Isten e lélekben lakása az oka annak, hogy Isten mindenkor és minden állapotban megszólítható, fölajánlható neki minden tevékenység és szórakozás, minden gyümölcs és kudarc, öröm és szenvedés, betegség és →lelki szárazság is (ami ált. épp az Ő jelenléte érzékelésének hiánya miatt áll be). Órigenész szavaival: „Szüntelenül imádkozik, aki az imádságot a cselekedetekkel és a cselekedeteket az imádsággal egyesíti. Csak így tudjuk megvalósítani a szünet nélküli imádkozás alaptörvényét.” (De oratione 12.) - Jóllehet a ~ a ker. ember életállapota, nem magától beálló, spontán állapot, hanem a ker. →éberség és →virrasztás gyümölcse és gyarapítója. Mint ált. az imádság, a ~ birtoklása is sok tudatosságot, kitartást, harcot igényel. Mindez csak szeretetből fakadhat, s e szeretet vonzza magához a Szentlélek ajándékaként a ~ állapotát. A ~ a →tökéletesség alapföltétele. - A ~ megvalósulásának formái: a) ~ elsősorban a szeretet: aki szeret, az imádkozik. - b) az állapotbeli kötelességek Istenért való, lelkiismeretes teljesítése. - c) az erények gyakorlása. A ~ csak szeretetből fakadhat: hinni, remélni, Istenben szeretni ugyanaz, mint Istenre gondolni, Istenhez szólni, tehát ~. Ugyanígy ~ a többi erény is (→türelem, →bűnbánat, →kitartás, →alázat, →engedelmesség, →istenfélelem stb.). - d) a szent →vágy Isten és az Ő országának értékei után. - e) A liturgiában különleges módon jelen van a ~: a föld különböző pontjain imádkozott szerz. →zsolozsma és a szentmise a különböző időzónák miatt folyamatossá teszi az idő megszentelését és ezzel Isten dicséretét. - f) A ~ sajátos formája az Oltáriszentség állandó és kifejezett tisztelete, az →örökimádás. **