🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > sarkantyú
következő 🡲

sarkantyú: lovasember csizmáján a ló serkentésére használt eszköz. - Idővel eredeti hivatását elveszítve dísz lett, s csak pengésével jutott szerephez a néptáncban, melynél az ütemet szolgáltatta. Éppen ezért lehetőleg nagy v. több taréjjal, sárgarézből csinálták, hogy minél szebben pengjen. A nagytaréjú ~ a matyóknál és a kapuvári m-oknál az 1930-as évekig fennmaradt. - A 19. sz. 2. felében néhol lányok is kötöttek ~t a tánchoz, de a ffiakétól eltérő formájút. Sok helyen hasonló célra a magassarkú csizma sarka elé, a talp alá szereltek pengő-csörgő lemezkéket, karikákat. **

MN I:359.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.