Sárospatak, 1911: Újpatak, 1950: Bodroghalász, 1965: Végardó hozzácsatolt községekkel 1968: város, B-A-Z m.: 1. Vára a tatárdúlás (1241-42) után épült kir. vár, egyesek szerint a Sátoraljaújhely melletti Várhegyen állt. 1440 u. a husziták tartották megszállva. 1445: Patak városában említik a védőfallal körülvett ferences ktort. 1465 u. a Pálóczi család építtetett várkastélyt, amely 1528: elpusztult. Ők építtethették a mai épület elődjét is. 1526 u. Perényi Péteré lett, aki jelentős erősséggé alakíttatta. Később a Dobó, a Lorántffy, majd a Rákóczi család birtokolta. 1605: Bocskai foglalta el. 1671: a Wesselényi-összeesküvés miatt megszállták a császáriak. 1683: Thököly visszavette, de két év múlva ismét osztrák kézre került. 1702: cs. rendeletre felrobbantották a külső védőműveket, a Rákóczi-szabharcban már nem játszott katonai szerepet. A vár központja a négyzetes lakótorony, amelyhez négyszögű palotaépület kapcsolódott. Ezt a belső várat nagyjából téglalap alakú, bástyás külső védőfal övezte. Megmaradt részei helyreállítva állnak. - 2. esperesség az egri főegyhm-ben. Plébániái: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Hercegkút, Olaszliszka, Szegilong, Tolcsva. - 3. plébánia. 1200: már létezett. Lakói 1530 k. ref-ok lettek. 1672: alapították újra. Mai Szeplőtelen fogantatás-tp-át 1787: építették. Org-ját 1786: Zelenák Miklós kezdte építeni, 1794: Komornyik János fejezte be. 1889: az →Angster gyár építette (op. 125 b.), 1971: a FMKV (2/18 m/r) átépítette. Harangjait 1889: 97 cm átm. Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban öntötték, 1938: 79 és 62,7 cm átm. Szlezák Ráfael Bpen öntötte. Anyakönyvei 1663-tól. Kegyura 1880: Windischgrätz Lajos hg. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m., szl., rum., ném. - Filiái 2000: Apróhomok, Dorkó, Györgytarló, Rózsás, Vajdácska. - R.k. polg. isk-ja 1906-18: magánalapítású leányisk. 1918-34: r.k. leányisk., 1934-48: közös o. fiú-leány r.k. polg. isk. 1942/43: államsegéllyel 6 tanár 6 o-ban 166 fiút és 146 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. - A plébániatemplom. a) A románkori körtemplom. Az ásatások a mai tp-tól D-re egy 11-12. sz. körtp-ot tártak fel, mely 7 m átmérőjű hajótérből és félköríves szentélyből állt, a főoltár alapozása is felszínre került. Vsz. ez volt az első plébtp., később temetőkpna. A D-i oldalon föltárták a falat is, mely a kb. 50 m átmérőjű szabálytalan kör alaprajzú temetőt kerítette, de azt a plébtp-ot, mely a temető közepén állhatott, nem sikerült megtalálni. Vsz. keskeny, egyhajós tp. volt, melyet később É felé mellékhajóval és alacsony kápolnasorral bőv. A ~i pléb. exempt volt. Jakab plnos, akit az 1285: újra betörő tatárok hurcoltak el, IV. László kir. dajkájának a fia volt. 1475-83: Bakócz Bálint, 1503: György, bodonyi pp. a ~ plnos. - b) A gótikus plébániatemplom. A mai plébtp. elődje a 15. sz: épült ki, sok részlet megmaradt belőle: a szentély kétboltszakaszos, sokszöglezárású volt, a főhajót a keskenyebb mellékhajóktól a ma is álló pillérek választották el, de a falaknál még a középpillérek karcsú másai álltak, és e tartórendszeren magasba nyúló gótikus boltozat feszült. A D-i homlokzathoz toronyszerű, de keskeny falazatú előépítmény csatlakozott. A ma is álló építmény saroktámpilléreinek tetején még nem oly rég korabeli címerek és az építés idejét meghatározó 1492-es évszám voltak láthatók. Az építmény árkádíves földszintje előcsarnok, emelete, ahová a tp-ból nyíló csigalépcső vezet, kegyúri karzat volt. A tp. előterét még a temetőfal övezte, sekrestyéje a szentély és a várfal között helyezkedett el. A román kori körtp. temetőkpna lett, amelyhez csontházat toldottak. A harangtorony az a különálló, vastag falú campanile lehetett, amelyet az ásatás a temetőfalra ráépülve, a tp. DNy-i sarka közelében tárt fel. Ebben az időben a Pálócziak voltak a kegyurak. Utolsó férfisarjuk 1526: a mohácsi csatában esett el. Ezután Perényi Péter koronaőr szerezte meg ~ot, aki 2x került tör. és 2x cs. fogságba. Kőszarkofágjának lat. nyelvű felirata szerint saját költségén építtetett a tp-on, ahol rajta kívül feleségét, Országh Ilonát és örökösüket, a család utolsó férfitagját, az 1567: elhunyt Perényi Gábort is eltemették. - c) A reformátusok nagytemploma. ~on 1537: a kir. megbízottak békéltető tárgyalást tartottak. A résztvevők még szentmisén vettek részt a tp-ban, de Perényi Péter, az új tulajdonos már Luther követője volt. A Perényiek idején a hosszházas elrendezésű tp-ot centrális elrendezésűvé alakították át: megszüntették a szentélyt és az előépítményen a karzatot, az úrasztalt a tp. közepére állították. Lebontották a szentélyt, és helyén két boltszakasszal megnyújtották a háromhajós csarnokot. A minden irányból szimmetrikussá tett téglalap alaprajzú épületet újraboltozták, de az új boltozat terhét a fal mellett a régiek köré falazott új vaskos falpillérek vették át. Az É-i oldalon előbb a várfalat a tp. terében 2 m-rel megvastagították, és csak ennek tetejéről indították az új falpilléreket. A bővítés négy új középpillérét ugyan a meglévő gótikus mintára faragták ki, de az új boltozatot már reneszánsz stílusú függőfejezetekre futtatták rá. Az átépítés takarékosan folyt: az új homlokzati falakba a lebontott szentély gótikus mérműves ablakait helyezték át, a kegyúri karzat hatalmas nyílását befalazták, miután az új falpillérek abba már úgyis belemetszettek, és egy ajtót képeztek ki a tp. belsejében kiépített új, körbefutó karzatfolyosó megközelítésére. Így a még gótikus elemekből, de már szimmetrikus elrendezésű egyszerű tömegekből álló tp-ot egyszerű íves kőpárkány zárta le, homlokzatát kőfalazatot utánzó kváderes falfestés borította. E ref. nagytp. kialakításakor a K-i zárófalhoz csatlakozó új városkaput alakítottak ki, a temetőkpna és a különálló harangtorony vsz. még jóval később is állt. - Rövid kamarai birtoklás után ~ot 1537: az egri vár védelménél dicsőséget szerzett Dobó család szerezte meg. De az 1602: elhunyt Dobó Ferenc és felesége sírjára már az új örökösök, a Lorántffyak faragtattak 1613: sírlapot. A ~i tp-ban temették el Lorántffy Mihályt, feleségét és két idősebb lányát. A fiatalabb Lorántffy-lányok Rákócziakhoz, köztük Lorántffy Zsuzsanna a későbbi erdélyi fejed-hez, I. Rákóczi Györgyhöz ment férjhez. A tp-ban tartották Rákóczi Zsigmond esküvőjét is, és itt temették el röviddel ezután fiatalon elhunyt feleségét, Henriette cseh hgnőt. Itt nyugodott az 1660: elhunyt fejed-asszony, Lorántffy Zsuzsanna és a csatatéren szerzett sebeibe belehalt fia, II. Rákóczi György is. A tp. É-i oldalán helyezték el az 1708: ~ra összehívott ogy-en halálra ítélt és lefejezett Bezerédy Miklóst, II. Rákóczi Ferenc hadvezérét és társát. A fejed. 1710: járt utoljára ~on, innen indult száműzetésbe. - d) Újra katolikus templom. Az 1629. évi ref. vizitációs jegyzőkv. az épületet rossz állapotban találta. 1640 k. a D-i előépítményt alakították át harangtoronnyá. 1671: a Nádasdy-Wesselényi-féle összeesküvés bukása után a megszálló katonaság elvette a tp-ot a ref-októl, és raktárnak használta. Már 1672: visszakapták a jezsuiták, de 1681: Thököly seregei visszafoglalták ~ot, s egy időre újból a ref-ok kezébe került. 1685: ismét a jezsuitáké, és bár Rákóczi 1707-10: száműzte őket, a tp. végérvényesen a kat-oké lett. 1700 k. a tp-ot újból tatarozták és 200 főt befogadó fakarzattal bőv. 1727: emelhették az előépítmény tövébe azt a toldalékot, amelyik a legutóbbi helyreállításig a tp. sekrestyéje volt. 1737. III: hatalmas tűzvész pusztított, leégett a tetőzet, megrepedeztek a boltozatok, megolvadtak a harangok. A főhajó újraboltozásával a tp-ot rövidesen helyreállították és újra használatba vették. 1773: a jezsuita r. feloszlatásakor plébtp. lett, kegyura a bécsi Kamara. A 18. sz. végére azonban olyan rossz állapotba került, hogy 1781: be kellett zárni, a szert-okat a trinitáriusok kpnájában tartották. - A plébtp-ot 1787: újjáépítették. A liturgia igényeinek megfelelően újból a hossztengelyre szervezték át. A Ny-i homlokzat elé hatalmas, nyolcszög alaprajzú tornyot emeltek, belül orgonakarzatot boltoztak, a K-i végében szentélyt rendeztek be. A tönkrement boltozatot lebontották, helyébe a barokk párkányzattal megfejelt pillérekre barokk csehsüveg-boltozatot készítettek. A berendezést teljesen kicserélték, 1788/98: →Fech János szobrász ideszállította és fölállította a budai kármeliták főoltárát, a mellékoltárok a trinitáriusok tp-ából valók, A főoltárképet 1789: Bécsben festették. Az orgonát kassai mester készítette, a padok is ebből az időből valók. 1889: a barokk toronysisak helyébe eklektikus stílusú ácsolat került, a tp. tetőzetét is újra kellett készíteni, mivel mindkettő leégett. A tp. legutóbbi kutatása, helyreállítása 1964-70: történt. - 4. g.k. parókia a v. munkácsi egyhm-ben, 1912: a hajdúdorogi egyhm. sátoraljaújhelyi esp. ker-ében. 1700: már létezett. Szt Péter és Pál-tp-át 1797: építették. Harangjait 1922: 83 cm átm. Rincker F. V. Bpen, 1948: 75 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán öntötte. Kegyura 1880: Windischgrätz Lajos hg. Anyakönyvei 1749-től. - Parókusai: 1748: Telesniczky János, 1749: Szabados György, 1758: Boksai János, 1763: Sztankovszky János, 1768: Mankucz István, 1772: Bányai András, 1778: Gaács János, 1786: Gregovics Mihály, 1796: Ortutai Nicefor, 1806: Kovács András, 1814: Barankovics György, 1815: Bendász József, 1830: Kutka Pál, 1831: Dudinszki Bazil, 1836: Komlósi János, Bohucsánszky András, Popovics András, 1838: Romzsa Mihály, 1844: Novák Mihály, 1853: Pura Sándor, 1903: Fencsik Nikon Győző, 1936: Pintér Andor, 1958: Szilvássy Miklós, 1975: Körte Ferenc, 1988: Szarka János. - Lakói 1983: 1750 g.k., össz. 15.227. - 1948: g.k. ált. isk-jában 116 tanuló. 1990: nyílt meg a G.K. Ifjúsági-Közösségi Ház. - Kat. sajtója: 1926-29: G.k. Tanító, 1992: Zempléni Pászka. Szerk. Szarka János. Megj. évenként húsvétkor. - 5. Szűz Mária ferences konvent és tp. A ferenceseket IV. Béla (ur. 1235-70) telepítette le a városban. 1448: a tp-ot az obszervánsok kapták meg 1546: a prot-ok elűzték őket. - 6. jezsuita rendház, koll. és tp. A jezsuiták 1668: telepedtek meg, pléb-t, 1731-: ispotályt vezettek. - Házfőnökeik: 1668: Torday Ignác, 1669: Nemesány Miklós, 1706: Pap Ferenc, 1710: →Rajcsány János, 1718: Ambler Tamás, 1729: Horváth Boldizsár, 1733: Riberics János, 1736: Róthl Simon, 1743: Szabó Ferenc, 1764: Tallian Miklós, Schotter János, 1766: Jabroczky Pál. - 7. trinitárius kolostor és templom. A →trinitáriusokat Mo-on először ~on telepítette le II. →Rákóczi Ferenc és nővére, Julianna Borbála. Rákóczi, amikor hazatért nagy atyai öröksége elfoglalására, nővérével elhatározta, hogy birtokaikon az általuk nagyon tisztelt rendnek ktort alapít. Bécsben a rendfőnöktől két pátert kapott a ~i várkpna gondozására: Joseph a Matre Dei-t, bécsi házfőnököt és a cseh, bisztricai származású Adalbert a S. Andreát, aki Rákóczinak Neuhausban tanulótársa volt. Az atyák 1693 fehérvasárnap utáni hétfőn érkeztek ~ra. Fenntartásukra a Rákóczi-testvérek Patak, Borsi, Tokaj és Regéc birtokát, 26 ezer rajnai forintot ajánlottak fel. Az alapítólevél szerint, mely 1694. I. 1: kelt s 1695. III: lépett volna hatályba örök időre, ktorként a Lorántffy Zsuzsanna-féle kőház szolgált, mivel azonban akkor a cs. kincstár prefektusa lakott benne, még két házat is vettek hozzá az utcával együtt, mely a régi s romladozó palotát a Lorántffy-féle háztól elválasztotta. A napi szükségletek fedezésére az atyák örök jogon egy majort kaptak s 50 öl fát. Az építendő tp. és ktor költségei a két testvér közös vagyonát terhelik. - A következő háborús idő azonban (→Rákóczi-szabadságharc) csírájában fojtotta el a sok reménységgel kecsegtető kezdetet. A Lengyo-ból ~ra rendelt szerz-eket visszahívták, a ktor felépítésére nem került sor. A háborút pestis követte, csaknem valamennyi ~on lévő trinitárius meghalt. Az osztrák házak nem adhattak pótlást, azért ismét néhány lengy. szerz. jött, de az újabb járványban ketten közülük meghaltak, sírjuk a plébtp. sírboltjában. A lengy. ktorok újra küldtek szerz-eket, de csak 1716-ig maradtak ~on. - 1726: Körössy György, jómódú ~i polgár 1000 Ft-os adománya indította el a ktor feléledését, de a kis épület az 1737. III. 12-i nagy tűz alkalmával lángok martaléka lett. Az 1770-es években a ktor és a tp. nagyon egyszerű volt, a tp-ot csak egy alacsony torony jelezte, 3 oltára volt. II. Józsefnek a ktort feloszlató rendelete 1783. XII. 19: kelt. I. 12: az élelmiszerkészletet, I. 13: az állatokat kellett átadniuk. Be kellett szolgáltatniok a misealapítványaikat is, 13.600 Ft-ot. Az árverést VIII. 3: tartották: az ingóságokat meg a szőlőket 2346 Ft 51 krajcárért, az állatállományt 218 Ft és 26 krajcárért adták el. Az épületekről a hites szakértőnek, Praschek Antal építőmesternek az volt a véleménye, hogy a tp. plébtp-nak kicsi, a ktor paplaknak igen nagy, isk-nak kicsi, ezért legjobb lesz, ha a ktort hivatalnak, a tp-ot pedig magtárnak használják. Az egykori tp. 2000: Borostyán szálló. - - Lakói 1785: 933 r.k., 502 g.k., 2800 ref., 78 izr.; 1910: 3837 r.k., 1535 g.k., 17 g.kel., 70 ev., 2935 ref., 1033 izr., össz. 9427; 1940: 5625 r.k., 2222 g.k., 7 g.kel., 103 ev., 4191 ref., 1036 izr., 29 egyéb vall., össz. 13.213; 1983: össz. 15.227. Bá.B.-Ferenczy Károly-Szarka János-**

1. Kiss 1984:124. - 2-3. Rupp II:315. - KTN II:692. - Gerecze II:1057. - Velics II:96. - Polg. isk. 1942/43:346. - Patay 1982. - Soós I:530. - MKH 1995:823. - MKA 2000:374. - TKMK 60. - 4. Schem. Univ. 1842:637. - Schem. Hd. 1982:101. - MKA 2000:180. - 5. Schem. SM. 1851:17. - 7. Fallenbüchl 1940:80.