🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sámson
következő 🡲

Sámson (héb. Simson, 'a nap fia'): az Úr →nazír szolgája és Izrael hőse a bírák korában (Kr. e. 1220-1030). Tört-ét a Bír 13-16 mondja el. - Ikgr. A kk. tipológia ~ tetteit Krisztus élete előképének tekintette, ezért gyakran ábrázolta. Mivel az antik Hercules hasonlított ~hoz, együtt is szerepelnek az ábrázolásokon. - Attrib-ai: a gázai városkapu, széttört oszlop (Maria Laach-i szobor, 12. sz.), szamárállkapocs (G. Reni képe, 1611, Bologna). Önállóan oroszlánnal (Ágosta, bronzkapu, 11. sz.) v. egy filiszteussal küzdve ábrázolják. - Életének jelenetei: angyal hozza hírül ~ születését (klosterneuburgi oltár, az angyali üdvözlet előképe); szülei égőáldozata (Rembrandt, 1640, Drezda, Képtár); születése és körülmetélése (csak a klosterneuburgi oltáron látható); leánykérőbe menet megküzd az oroszlánnal (a 12-13. sz. épületszobrászat sok oroszlános harci jelenetét ~ra vonatkoztatják; kedvelt téma volt a 16-17. sz: is); visszatérőben az oroszlán tetemében egy méhcsaládot és mézet talál (már a 4. sz: ábrázolták [katakomba a Via Latina mellett], Sevillai Szt Izidor szerint Krisztus pokolraszállásának előképe); a filiszteus lánnyal való házassága (Rembrandt 2x is megfestette); mivel elárulták a rejtvényét, megöl 30 filiszteust (Mária kirnő pszaltériuma); rókák farkára kötött fáklyákkal fölégeti a filiszteusok vetéseit (Auxerre, üvegablak, 13. sz.); ezért elfogják, de széttépi kötelékeit és egy szamár álkapcsával ezer filiszteust ver agyon (J. Bassano, Drezda, Képtár); Gázában bezárják, ezért kiemeli helyéből a városkaput, és a hátán elviszi Hebronba (a kereszthordozás, ill. Krisztus föltámadása előképeként ábrázolták); életének végén Delila elárulja erejének titkát, s miután levágták a haját (Rembrandt, 1628), a filiszteusok megvakítják és fogságba vetik (uő, 1636; Rubens, 1615, München, Képtár; M. Liebermann, 1902, Frankfurt, Städel); miután visszanyeri erejét, összedönti a filiszteusok Dágon-tp-át (Köln, Szt Gereon-tp., mozaik, 12. sz.). - Életének ciklikus feldolgozása: Pécs, 12. sz., a szegyh. altp-lejáróinak domborművei; Nápoly, 1200 k., S. Restituta-tp. reliefjei; Köln, 1069, St. Gereon kriptamozaikja. **

Kirschbaum IV:30. - Sachs 1980:317.

Sámson (13. sz.): püspök. - A MA-ban 1244. VIII. 26: nónai pp. A p. vsz. nem erősítette meg, Gams és Eubel nem említik. Az a ~, aki a MA-ban 1267. III. 24-1269. XII. 21: a nónai széken Jánost követte, azonos lehet az 1244: pp. ~nal. - Utóda a MA-ban 1272. VI. 24: István. T.E.

Sámson Edgár Béla, OSB (Nagykamond, Veszprém vm., 1906. szept. 7.-Pannonhalma, 1970. febr. 21.): gimnáziumi tanár. - Pápán a bencés gimn-ban éretts. A teol-t Pannonhalmán végezte. 1930. IX. 11: pappá szent., a pápai gimn. lat-m. szakos tanára. 1932: főisk. tanár Pannonhalmán. 1933: Tarjánban hitokt. 1938: Helsinkiben tanult. 1939: ismét főisk., 1950-69: gimn. tanár Pannonhalmán. - M: A m. nyelv egyszerű gyakorító képzői. Pannonhalma, 1936. - Fejezetek dz képzős gyakorító igéinkből. Uo., 1942. - -dz-s képzős gyakorító igéink. Uo., 1943. (Klny. Pannonhalmi Főapátsági Főisk. 1942/43-i évkv-e) 88

Schermann 1940:133. - Szolg. 1971. 10:116.

Sámson Gizella M. Inviolata, ASzFL (Vásárosmiske, Vas vm., 1896. máj. 13.-Gyón, 1980. ápr. 13.): szerzetesnő. - A polg. isk. elvégzése után Bpen 1918. IX. 12: lépett a kongr-ba. 1922. VIII. 15: első, 1926. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1942-44: ápolónői okl-et szerzett. Az Erzsébet Szeretetotthon Kórházban betegápoló. - A szétszóratás után, 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt, ahol haláláig segédkezett a betegápolásban. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.