🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szőlőtő
következő 🡲

szőlőtő (lat. Vitis vinifera): a szőlőnek a talaj fölötti megvastagodott, metszés után meghagyott része. - A Szentírásban Izr. az a ~, melyet Jahve Egyiptomból áttelepített Kánaánba, hogy ott gyökeret verjen és elterebélyesedjen (Zsolt 80,9-12). Ezért a →fügefához hasonlóan a ~ Izr. népének jelképe, a bölcsesség (Sir 24,17), az igaz feleség (Zsolt 128,3), Moáb (Jer 48,32), Cidkija (Ez 17) képe. Az istentelen ember olyan ~, mely ledobja a fürtöt, s indája időnap előtt elszárad (Jób 15,32). - Az ÚSz-ben Jézus maga mondta magát ~nek: „Én vagyok az igazi ~, Atyám a szőlőműves” (Jn 15,1-7). Az addig Izr-t jelképező ~t Jézus magára vonatkoztatja, a képnek ez az alkalmazása hangsúlyozza: az igazi Izr. a Jézussal való közösségben jön létre (Szt Pálnál ennek megfelel a misztikus testben a fő és a tagok kapcsolata). A Kánaánból hozott óriásfürtök tartórúdja Krisztus keresztjének lett a jelképe: „Júda… szőlőtőhöz köti szamarát,..ruháját borban mossa, köpenyét a szőlő vérében” (Ter 49,11). Jézusé lesz Júda „fejedelmi pálcája”, Ő lesz az igazi ~, melynek termése, a szőlőbogyó feláldoztatik, hogy életet, boldogságot adó borrá (Jézus kiontott vérévé) váljon, s mi, szőlővesszők (lat. palmes) ebből táplálkozunk. A ~ és a szőlővesszők Krisztus és az Ő népének, az Egyháznak (Zsolt 79,9), a ~ és a szőlőszemek Krisztus és az egyes ember kapcsolatának szimbóluma (Jn 15,1-2). - Ikgr. Izr. népének jelképe: a Dávid törzse-, Jessze gyökere-ábrázolásokhoz hasonlóan Krisztus családfájának kiindulópontja. Egyértelműen Krisztusra utal, ha más szimbólumokkal együtt (pelikán) szerepel, v. olyan helyen fordul elő, ahol Krisztus-képnek kellene lennie (tp-ajtó timpanonja, zárókő). Egyébként Isten népének, az Egyháznak (Zsolt 79,9), a békének, megváltásnak, Euch-nak a jelképe. A Dávid törzse-, Jessze gyökere-ábrázolásokon olykor ~ jelenik meg, melyből Krisztus családfája fakad. **

Lipffert 1976:74. - Sachs 1980:366. - KML 1986:296. (s.v. szőlőhegy, szőlőtő) - Kirschbaum IV:491.

Szőlőtő, Bp., 1990-: plébániai lap. - Megj. alkalomszerűen. Szerk. a plnos. Kiadó: Kispest-Wekerletelepi Szt József pléb. 88

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.