🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Székelyháza
következő 🡲

Székelyháza (Marosszentkirály, Maros szék): egykori pálos monostor. - 1370: Tóth János és Bolgár László szentkirályi székelyek és testvéreik a falu mellett emelkedő dombon a Bold. Szűz tiszt-ére épített kőtp-ot szántó- és erdőrészekkel együtt a pálos remetéknek adták. 1372: Bolgár László helyben egy nemesi házat, erdőt és halastavat is adott nekik. A klastrom levelesládája megsemmisült, de az inventárium kb. 50 okl. tartalmát megőrizte. Birtokai 1510-ig minden évtizedben gyarapodtak. Szentkirályon kívül a szomszédos falvakban, Székelyfalván, Gergenyőn, Náznánfalván, Udvarfalván, Bárdoson, Bésen, Szentannán, Toldalagon, továbbá a Kis-Küküllő mentén Szentlászlón kaptak v. vásároltak földet, erdőt, halastavat, szőlőt, malmot. 1408: Székelyfalván 350 Ft-ért vettek egy nemesi telket és malomhelyet. 1497/98: a Tófalvi család tagjai részben adományként, részben pénzért a remetéknek adták Tófalva, Szentgyörgy, Csejd, Ernye és Székes falvakban fekvő birtokaikat Marosvásárhelytől ÉK-re. 1520: →Gyalui Dénes (†1526) árgyasudvarhelyi pp., gyulafehérvári spp. fölvette a remeték ruháját, majd ~ perjele lett, fölújította a monostor épületét. A szerz-ek a ktort legkésőbb 1566: elhagyták, később leégett. Köveit 1620: a marosvásárhelyi vár bástyáinak építéséhez, a maradékot 1842: Gál József marosszéki királybíró szentkirályi udvarházához használták föl, amely a Klastromtető alján épült. H.F.L.

Kisbán II:462. - DAP II:447.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.