🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szucsáva
következő 🡲

Szucsáva, Swczowa, Szoczavia, Szucsva, Szucsaván (Suceava, Suceava m., Moldva, Ro.): 1. megyeszékhely Bukovinában a Szucsáva folyó mellett. Neve román közvetítéssel az ukránból került a magyarba. Miron Costin krónikája (1684) szerint magyar szűcsök alapították. A 13. sz-ból faluszerű településre utaló emlékek maradtak fenn. Petru Musat 1388: Szeretről ide helyezte fejed. székhelyét. A 15. sz: élte virágkorát: a román lakosság mellé örm., ném. és m. kézművesek és kereskedők telepedtek, akik a város vezetésében is részt vettek, a lat. és a szláv mellett ném., m., örm. nyelven is leveleztek. - 1504: itt halt meg Ștefan cel Mare, fia, III. Bogdán átadta a lengyeleknek. II. Szulejmán seregei 1538: elpusztították a várost, a 16. sz. végén török kívánságra a várat is lerombolták. 1565: Jászvásárra került a fejed. székhely. Bakšić bolgár pp. szerint ~ lakosai sokkal csiszoltabbak, mivel fejed. székhely és közel a lengy., m. határ. Vsz. létezett egy mészáros céh. - 1592-95: ismét fejed. székhely. 1600: Vitéz Mihály elfoglalta a várat, 1673: a fejed. török kérésre leromboltatta, a 17. sz: földrengés pusztította el, a 19. sz: házépítésre hordták szét a köveit. 1775-1918: Au-hoz tartozott, 1895-1904: feltárták a romokat. 1941: a németeket hazatelepítették. 6000 katolikusból 200 család maradt. - A 14. sz.: 8000 szász, m., olasz; 1587: 154 m. és lengy.; 1631: „a németeknek és a magyaroknak van szükségük papra”; 1641: 3000 oláh, 1600 örm., 50 szász; 1646: 20.000 oláh, 3000 örm., 25 r.k., de nyelvét mind elfelejtette; 1900: 4000 zsidó, 3000 román, a többi ném., örm., különböző szláv nemzetiségű. - 2. plébánia. 1661-: →Moldvabánya filiájából 1738: alapították. Már 1599: két tp-a volt, közülük az egyik Szűz Mária neve tiszt-ére. 1641: Szentháromság- és Szt Miklós-tp-a volt. 1646: a két kőtp. közül az egyik elhagyatva, kifosztva állt a fejed. kertjében, a fejed. udvarral szembeni másikat Boldogasszony, 1786: Nep. Szt János tiszt-ére szent., a mait 1822: építették. - Filiái 2005: Ițcani, Mihoveni, Ipotești, Lizaura. - Lakói: 1587: 154 r.k., 1599: 150 r.k., 1623: 340 r.k., 1641: 50 r.k., 1646: 25 r.k., 1661: 46 r.k., 1670: 25 r.k., 1682: 1 r.k., 1697: 10 r.k., 1744: 200 r.k., 1900: össz. 11.103, 1940: 6000 r.k., 1941: 200 r.k. család; 1968: össz. 41.464; 1985: 1721 r.k.; 1990: össz. több mint 150.000; 2005: 1834 r.k. H.P.

Lahovari, George Ioan: Dicționarul geografic al Bucovinei. București, 1908:210. - Pásztortűz 1924. VI. 22. (Bitay Árpád: ~ a magyarság jelenében és múltjában) - Cs. Tompos-Czellár 1978:71. - Binder 1982:106. - Lumina Creștinului 1994. 5. 12. (Patrașcu, Dumitru: Parohia Romano-Catolică Suceava) - Benda 2003.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.