Sztárai Máté (15. sz.): kódexmásoló, versszerző, illuminátor. - Egerváry László, nagyváradi ppségi kormányzó megrendelésére (vsz. a váradi kápt. isk. számára) másolt. 1474: Historiegraphus c. másolta a Gesta Romanorum ritkán szereplő tört-eit, közte (név nélkül) Oidipusz históriáját és a Historia septem sapientiumot (Historia de Pontiano - azaz Ponciánus cs. históriája). 1475: másolta Guide de Columna Historia Trojana c. művét. Munkáját kiváló kalligrafikus adottságokkal végezte, a fejezeteket tetszetős iniciálékkal és rajzokkal választotta el. 1474: ~ írta irodalmunkban talán az első latin rímes hexametert: Si modo sum degens, non debet spernere me gens, (Christus pauper erat et nunc super omnia regnat.) Quando bibo vina, facio mihi commoda (m) viam. Lat. és m. nyelvű glosszákkal kísérte a másolt szöveget. A róla elnevezett Sztárai-kódex a bpi Egy. Kvtárban. J.M.

M. Kv-szle 1879:302. (Csontosi János: Mo-i kv-másolók és betűfestők a kk-ban) - EPhK 1898:400. (Katona Lajos: A Gesta Romanorum Sztárai Kódexe), 878. (Uő: A Gesta Romanorum Sztárai kódexéhez) - Békefi Remig: A kápt. isk-k tört. Mo-on 1540-ig. Bp., 1910:147, 415. - Századok 1939:309. (Kardos Tibor: Deákműveltség és m. renaissance) - Kardos Tibor: Kk. kultúra, kk. költ. Bp., 1941:215.

Sztárai Mihály (Sztára, Somogy vm., 15/16. sz. fordulója-1575 eleje): prédikátor, reformátor. - Ferences novic-ként Sárospatakon kezdte tanulm-ait, (Skaricza Máté szerint) Páduában fejezte be, ahol zenét (hegedűt, talán lantjátékot) tanult. 1524 k. Sárospatakon Palóczi Antal udvari papja, akivel együtt 1526. VIII. 29: részt vett a mohácsi csatában. 1528: Siklósi Mihály hatására távozott a r-ből, Sárospatakon, azután másutt is a reformáció tanait terjesztette. Luther példáját követve családot alapított. Bánóczi István özvegyével kötött házasságából származhatott az a Sz. Mihály, akit atyja lelkésznek nevelt és akit utóbb a pápai egyh. hívott meg prédikátorául. - 1544 tavasza-1551: Laskón prédikátor, ahol maga énekelte és hegedülte zsoltárait; élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Szlavóniában 120 prot. gyülekezetet alapított. Vsz. 1551: ellátogatott a Tiszántúlra, Debrecenben és Gyulán időzhetett huzamosabban. Gyülekezetei számára 1553: szuperintendensi hivatalt is szervezett és vez. 1553: tolnai pap lett, 1554: →Szegedi Kis Istvánnak kellett átengednie a baranyai ppséget; Tolna vm. és talán É-Baranya egyházait kormányozta. 1558: visszatért Laskóra lelkésznek. Pár évvel később Pápán lelkész, 1574 tavaszán Sopronba ajánlkozott m. lutheránus prédikátornak, de nem választották meg. Ez évben ismeretlen helyre távozott Pápáról. - Írásaival kezdődött a m. reformáció zsoltárkultusza (16 zsoltárparafrázisa maradt ránk), 3 bibliai, 2 egyhtört. tárgyú elbeszélő éneket is szerzett. →Szenczi Molnár Albert följegyezte róla, hogy →postillákat is írt, s a sztségek kiszolgáltatásának formáját is összeáll., de azt nem említette, hogy ezek nyomtatva is megjelentek volna. Énekei egy részét a zsoltárokból a ref. énekeskv-ek is átvették, sok szöveget meglévő dallamra alkalmazott, dallamokat szerzett. - M: Comoedia lepidissima de sacerdotio. H.é.n. - A papok házassága. Krakkó, 1550. (csak töredékben maradt meg) - Az igaz papsagnac tikere. [Hitvitázó dráma] Uo., 1550. (Egyetlen példányának 3 levélből álló töredéke Toldy Ferenc kvtárában egy 16. sz. erdélyi nyomtatvány fedeléből kiáztatva. 2. kiad-a: Magyar-Óvár, 1559. Egyetlen péld. gr. Apponyi Sándor kvtárában) - Achab Kyral Hytetlensegeröl es Illies Prophetanak megy feddeseröl valo szep Historia. Debreczen, 1574. (Megj. a Hofgref-féle énekeskv-ben is. Kolozsvár, 1553-58. Új kiad. Debreczen, 1619) - Historia Cranmerus Thomas Érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról. Uo., 1582. (Verses historia 1560: írta. Egyetlen példánya Nagy István kvtárában volt) - Historia de Vita beati Athanasy Alexandriae Episcopi fidelissimi. Authore Michaele Starino. Uo., XVI. sz. (A Fáy-kvtárban Tibolddarócon és az MTA Kvtárában, az utolsó levél híján) - Összes művei. Kiad. Szilády Áron. Bp., 1886. (Régi magyar költők tára V.). 88

Nagy Sándor: ~ élete és művei. Bp., 1883. - Dunántuli Prot. Közl. 1890:8. sz. (Származási helye) - Szinnyei XIII:1125. (*Sztára, Zemplén vm.) - Krücken-Parlagi II:594. - Prot. Szle 1932. (Zoványi Jenő: ~ és társai, mint képzelt pp-ök) - ZL 1930. II:582. (*1570 k.); 1966. III. (†1570 k.) - Irodt. 1940. (Zoványi Jenő: ~ sárospataki lelkészsége és ebbeli társai) - Zoványi 1940:467. (*Drávasztára) - Nábrádí Mihály: M. írói életrajz. Debrecen, 1942. - Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., 1953. - Kardos Tibor: A m. vj. kezdetei. Uo., 1953. - Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. sz. m. dallamai. Uo., 1958. - Klaniczay Tibor: A m. reformáció irod-a. Uo., 1961.